Szép Györgyi: A jószívű vadász története

Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!

Élt egy nagyon szigorú uralkodó egy hatalmas fekete királyi udvarban. Ez a király szenvedélyesen szeretett vadászni. Sok ügyes és erős vadászembert tartott a palotában, akik mindig óriási riadalmat okoztak hangos puskájukkal. Félve menekült előlük az erdő-mező népe. Mindig nagy pusztítást végeztek, amerre csak jártak. 

Volt a vadászok közt egy különösen jószívű, csendes ifjú, aki nem szerette bántani az állatokat. Álmos volt a neve. Csak parancsszóra ölt, kedvtelésből sohasem. Mikor az erdőt járta és bajba jutott állattal találkozott, mindig segített rajtuk. Kimentett már kismadarat a patak vizéből, mely kiesett a fészekből, etetett télen sebesült gólyát, árván maradt kis őzikét nevelgetett a szállásán, süniket és mókust is tartott otthonában. Hideg időben élelmet vitt az éhező, fázó állatkáknak.
Kutyája mindenhová árnyékként követte, bármerre is volt dolga.
A gonosz király és vadászai nem szerették ezt a fiút, ezért elzavarták az udvarból.
Mivel Álmosnak testvére és szülei nem voltak és máshoz nem értett, bánatában elbújdosott az erdőbe. Hova is mehetett volna máshová, hiszen a barátai mind ott éltek. Az állatok úton-útfélen megkérdezték tőle, hogy miért olyan bánatos, miért lógatja az orrát. Persze, hogy szomorú volt, nem tudta, mihez kezdjen. Az erdő népe viszont nagyon jól ismerte a „jótett helyébe jót várj” mondást. Barátsággal és szeretettel fogadták. Összehívták az erdei tanácsot, hogy kitalálják, miként lehetne rajta segíteni.
Úgy határoztak, hogy az erdő legszebb részén, a folyóparton házat építenek neki. A vakondok, medvék, vadlovak, madarak a pincétől a tetőig mindent meg tudtak csinálni a kis házacskán. Mivel Álmos szép szál legény és nagyon kedves, kitaláltak neki egy új foglakozást. Megépítettek a mesebeli házikó mellé egy gyönyörű állatkertet, melyet a fiúnak ajándékoztak. Önként vonultak be oda mindannyian. Sokféle mókás mutatványt tanultak meg, mellyel elkápráztatták gazdájukat. A madarak vitték szerte a hírt, hogy megnyílt az erdei állatkert és várja a látogatókat. Érkeznek is a faluból, városból, messzi vidékekről megnézni a szépséges kertet, ahol cirkuszi mutatványokkal szórakoztatják az állatok az embereket.
A ravasz róka a jegyszedő a pénztárban. Szorgalmas hangyák gyűjtik és felügyelik a sok pénzt. Bagoly őrködik éjszaka, hogy semmi és senki ne zavarja az erdő nyugalmát.
Álmos nagyon boldog új otthonában szeretett társai között.
A király pedig elköltözött és új vadászterületet keres, mert az emberek összefogtak, hogy ne lehessen többé bántani egyetlen állatot sem az országukban. Hiszen Álmos és barátai csodás élményeket adnak mindenkinek. Békesség és öröm lakozik a szívekben. Puskazaj és sírás többé nem zavarja meg a csendet.

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.