Szép Györgyi: Ismerd meg Tündérország lakóit!

Tündérországban egy öreg király négy tündérlánya uralkodik.

Mindegyikük három hónapnyi uralkodást kap, mert ez így igazságos testvérek között. Decemberben, januárban és februárban Tél tündér uralkodik március, április, május hónapokban, a Tavasz tündér, júniusban, júliusban, augusztusban a Nyár tündér, szeptemberben, októberben és novemberben pedig Ősz tündér.

A szomszéd királyságban élt egy nagyon rút, púpos és kopasz király, akit ifjú korában megátkozott maga az Ördög. Ez a király csontos lett és vézna, fehér bőre viaszosan fénylett, hangja mély és rekedtes volt, lassan járt, mint egy vénember. Ijesztő külseje azonban érző szívet takart. A varázslat megtöréséhez arra lett volna szüksége, hogy barátokat szerezzen, feleségül vegyen egy lányt és szövetségeseket találjon, hogy legyőzze az Ördögöt. Mivel ügyes kezű hírében állt: szép pipákat faragott és ékszertartó dobozkákat, ezért ellovagolt ajándékaival az öreg királyhoz vendégségbe. Az öreg király fogadta, hiszen udvarias uralkodó volt. Még beszélgettek is egy keveset. Az öreg király viszonzásul kártyapartira hívta az elátkozott királyt. Ő örömmel ment, hiszen nagyon szeretett és jól is tudott kártyázni. Most szépen festett kavicsokat ajándékozott a vendéglátójának és leányainak. Természetesen a szolgák is kaptak belőle, akik kikötötték a paripáját, finom étekkel és itallal kínálták. Az udvar népe és az öreg király igen megkedvelték a csúnya teremtést, mert roppant kedves és figyelmes, jóindulatú volt. Humora sokszor megnevettette az öreg uralkodót. A tündérlányok is nagyra értékelték a kézzel készített, míves mestermunkákat. Kíváncsiak lettek, hogy vajon ki tud ilyen szépségeket alkotni. Elámultak, mikor meglátták az elátkozott királyt, de mindannyian úgy határoztak, hogy szeretnének a barátai lenni. Nem a külsőségek alapján ítéltek, hanem az eszükre és a szívükre hallgattak. Ez nagy öröm volt az elátkozott királynak, hiszen máris enyhülhetett a gonosz varázslat: mosoly látszott az arcán, fején haj pelyhedzett, hajlott háta kiegyenesedett és fürgébben járt-kelt. Barátainak már bátran elmesélhette, hogy mit művelt vele az Ördög. S mivel a barátság arról szól, hogy a barátok jóban-rosszban kitartanak egymás mellett, segítenek egymáson, ezért hát összeült a kupaktanács. Mivel Tavasz tündér volt a legbájosabb és neki tetszett legjobban az elátkozott király természete, engedélyt kért az apjától, hogy feleségül mehessen a szomszéd udvar királyához. Az öreg király szívesen adta lányát a legjobb barátjához, mert jó emberre lelt személyében. Így várakozással álltak a harmadik próbatétel elé, hogy megszűnjön végre az átok, mely a nősülő királyt sújtotta. A lagzira meghívót küldtek az Ördögnek, hogy tőrbe csalják. Az Ördög ujjongva fogadta a meghívót, hiszen neki sem lett volna ínyére egy lánykérés, pláne ha tündérlányról lehet szó. De vitt magával egy nagy zsákot is, ha nem adnának néki lányt, majd elrabol egyet. Mivel tudni, hogy az Ördög roppant hiú, először az Ősz tündér fogadta őt a kapuban búgó hangján:

– Ördög koma, hogy te milyen szép, daliás vagy! Gyönyörű dús fekete a hajad! Engedd, hogy beléd karoljak, és beljebb vezesselek!

– Nahát! – gondolta az Ördög! Tetszik ez a szépség, de odabent hátha lesz még szebb is! És megengedte. Vesztére: hiszen az ősz az elmúlásé! Ősz tündér érintésére meghajlott az Ördög teste, fekete haja azon nyomban fehér lett és mintha kissé rosszabbul is hallott volna. De hirtelen ámulatában ezt nem vette észre.

Odabent a gyönyörű Nyár tündér látványa vette az Ördög eszét. Perzselte a vérét a tekintete, a táncba teljesen kimerült. Még a csizmáját és mellényét is levette, olyan nagy forróságot érzett. Ezt a lányt még varázslatosabbnak találta. Már azon gondolkozott, hogy elég nagy-e a magával hozott zsák, hogy mindkét szépség beléférjen és magával vihesse őket. Ekkor azonban elé állt az öreg király, hogy van egy meglepetés a számára. Maga mellé hívta a házasulandókat és a lányait mind. Bevezette az Ördögöt a hatalmas tükör-terembe, ahol a padlózattól a falakig, a mennyezetig minden csupa-csupa tükör volt. Az Ördög bárhová nézett, kopaszodó fehér hajú, hajlott önmagát látta, a baráti társaság egymás kezét fogta körülötte, szemben vele pedig Tél tündér állt, aki súlyos jégkoronáját az Ördög gőzölgő fejébe nyomta és fagyos tekintetével a szemébe nézve ezt mondta neki: rosszaságodért és gonoszságodért örök életre jéggé fagy a szíved! Fagyos szívvel nem kellesz majd senkinek! Melegben elolvad a jég, így szívtelenül sem szeret senki! Ebben a pillanatban összetört a tükör mind, az elátkozott király pedig egy szép, jóképű királlyá lett Tavasz tündér és a násznép örömére. Az ördög pedig elkullogott a jégszívével és azóta kerüli az olyan helyeket, ahol barátság és melegség van.

2017 Zalaegerszeg