Csizmadia Karina: A kövér leány
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű lány, aki nagyon szerette a hasát. A szépségben messze földön nem volt párja, viszont annyira imádott enni, hogy évről évre egyre kövérebb és kövérebb lett.
Végül már a falu legnagyobb malaca is soványabb volt nála. A helyzet még inkább súlyosbodott, mikor már a barátai és az ismerősei is csúfolni kezdték. A lány nagyon szomorú lett emiatt.
– Nem szeretnék többé kövér lenni! Nem akarom, hogy kinevessenek a többiek! – kiabálta egy napon és sírva fakadt, és nagy bánatában világgá ment. Már nagyon régen gyalogolt, amikor beért egy erdőbe. Rátalált egy kis házikóra és mivel már sötétedett, ott akart éjszakázni. A házban egy kedves öreg anyóka lakott. Megvendégelte a fáradt lányt, aki elpanaszolta az asszonynak, hogy miért ilyen rossz a kedve.
Reggel az anyóka már korán felkelt, hogy ennivalót tudjon készíteni a vendégének. Miután a leány megreggelizett, elküldte őt az anyóka az erdő mélyére különféle alapanyagért, amelyek az elhízás elleni főzet elkészítéséhez kellettek. A leány minden furcsa dolgot beszerzett, amit a titokzatos asszonyka kért. És lám, elkészült a csodaital, amit a lánynak három kortyra kellett meginnia. Megköszönte az anyóka segítségét és hazaindult a családjához. Útközben megállt az egyik fánál pihenni, mert nagyon rosszul érezte magát. A rosszullét csupán pár percig tartott, így hát folytathatta az útját.
Ahogy ment, mendegélt az úton, egyszer csak szembe jött vele hófehér lovon egy daliás királyfi.
– Ki vagy te, csodaszép leányka? – szólalt meg a fiú.
– Kövér vagyok, csúnya vagyok, ne is törődj velem! – felelt neki a lány.
– Hát pedig én csak egy világszép lánykát látok magam előtt – folytatta a királyfi.
Ekkor jött rá az egykor kövér leány, hogy ő bizony varázsitalt kapott az anyókától, attól változott meg ilyen gyorsan. A fiatalok rögtön egymásba szerettek, nem sokkal később pedig hatalmas lakodalmat csaptak, amire az erdei anyókát is meghívták. Boldogan éltek, amíg meg nem haltak.
2017 Farkasd (Vlčany) Szlovákia