Salamon Adrienn: A rózsabogár

Gratulálunk! Bekerültél a mesekönyvbe! 2017

Élt egyszer egy kemény páncélú, csodaszép smaragdzöld hátú rózsabogár. Ahogy a napfény rásütött csak úgy csillogott-villogott. Ez a rózsabogár egy nagy ház kertjében lakott, ahol a kert tele volt csodaszép rózsabokorral. Volt ott bordó, fehér, rózsaszínű és sárga is. A bogár egy „cirmos” virágú rózsa tövében lakott, aminek a szirma kívül rózsaszínű befelé pedig sárga volt. Ez tetszett neki a legjobban, ezért választotta otthonául is. Egy szép napsütéses napon repkedett körbe-körbe a kertben, amikor meglátta, hogy a ház egyik ablaka nyitva van. Elhatározta, hogy ő bizony megnézi, mi lehet ott bent a házban, fogta magát és berepült az ablakon. A következő pillanatban már a parkettán koppant. Ez a nagy bogárka túl gyorsan, és – meg kell jegyezni – bogárhoz képest nagyon hangosan repült, így a falnak ütközött, majd onnan a padlóra csapódott. Szegény nagyon megijedt, amikor magához térve észrevette, hogy a hátán fekszik. Ettől még inkább pánikba esett. Nem ő volt az egyetlen, aki a házban megijedt. A furcsa hangokat hallva a másik szobából átszaladt két kisgyerek, egy kisfiú és egy kislány, Peti és Fanni. Félve, de nagyon kíváncsian hajoltak a bogár fölé, aki még mindig a hátán feküdt és forgott körbe, mivel a kis lábaival egyfolytában kapálózott. A kislány szólalt meg először:
– Ez meg mi a csoda?
– Nem látod, egy nagy bogár – mondta Peti – most mit csináljunk vele?
– Szerintem ki kellene rakni az ablakon.
– Ez jó ötlet! Akkor fogd meg és tedd ki!
– Ééééén??? De hát én lány vagyok, a fiúk a nagy bogár gyűjtök – válaszolt Fanni.
– Hát ez igaz, csakhogy én meg nem merem megfogni. De ha letakarom, ezzel a papírdobozzal akkor, majd ha Apa hazajön, meglesz, és kirakhatja, mert ő már biztos, hogy meg meri fogni – reagált Peti.
Így is tett. A rózsabogár így került teljesen sötétbe.

Szatori Sárvári Katinka illusztrációja

A kisfiú játszott és szaladgált, elfelejtette a kis dobozt a földön, és egyszer csak hirtelen rálépett. Ijedten térdeltek a gyerekek a behorpadt doboz mellé. Nagyot sóhajtva emelte fel Peti a dobozt. Csodák csodájára a bogár megúszta baj nélkül, semmi baja nem lett. Így délután, amikor a gyerekek apukája hazaért, szabadon engedte a csillogó bogarat, aki boldogan szállt a rózsabokra felé, és közben arra gondolt, hogy az ablak közelébe sem megy többé. Ami bent van az nem egy bogárnak való, jobb neki kint, mint bent! Így ért szerencsés véget a bogár kalandja a házban!

Szatori Sárvári Katinka illusztrációja

Egy szép napon a bogár egy rózsabokron üldögélve, arra lett figyelmes, hogy hatalmas nyüzsgés, sürgés forgás kezdődött a kertben és a ház körül. Sok ember jött kifelé a házból, és mindegyiknél volt valami. Először egy fotel, majd egy óriási szekrény, amit csak ketten bírtak el. Majd jött egy emeletes ágy, sok-sok doboz, egy fogas is, és ez így ment egészen estig. Bekerült minden egy hatalmas teherautóba, ami este elvitt mindent. A rózsabogár ráeszmélve nagyot sóhajtott: hát elköltöztek. Hosszú forró nyár következett, és a csodaszép rózsákat senki sem nyírta, s ami ennél is nagyobb baj volt, hogy nem is locsolták őket. Szépen lassan elkezdtek lekókadni, majd elszáradni. Szomorúan lógatták elhervadt szirmaikat. A bogár nagyon el volt keseredve, amikor egyszer csak egy hatalmas teherautó állt meg a kapu előtt, és megint sok ember jött, és mindegyik vitt valamit, de most már a ház felé! Először egy öreg hintaszék, majd egy nagy kanapé és sok doboz érkezett. Végül egy hatalmas zongorát, és rengeteg zsák könyvet vittek befelé.

Gál Mihály illusztrációja bekerül a mesekönyvbe

A kis bogár annyira elfáradt abban, hogy ezeket számolta, hogy elszundikált. Csak arra ébredt fel, hogy a teherautó elindult. Hát valaki beköltözött. Reggel ki is derült a kis bogár számára, hogy kik az új lakók, amikor egy ősz hajú, vékony öreg hölgy, dudorászva locsolta a rózsabokrokat. A kis bogár nagyon megörült ennek, és pár nap múlva a virágok sem lógatták már szomorúan a fejüket. Ez így ment minden nap, amikor jó idő volt. A ház másik lakója egy öreg, pocakos, szemüveges bácsi volt, aki ezt a tornácról figyelte, miközben újságot olvasott a hintaszékben. Az öreg hölgy pontosan tudta, hogy melyik bokron lakik a kis bogár, nem bántotta őt, sőt sokszor látta az ablakpárkányon napozni és nagyon tetszett neki a smaragdzöld fénylő páncélja. Így éltek egymás mellett békében, míg meg nem haltak!

2017 Pécs