Nagy Janka: Ballag egy őzike

Egy gyönyörű szép tavaszi napon, az erdő mélyén, az egyik őzcsaládban gida született. Ahogy telt-múlt az idő, nőtt, növekedett egyre kíváncsibbá vált.
Napról napra járta az erdőt, mezőt. Egyre távolabbra merészkedett a családjától. Egy alkalommal túl messzire vitte a kíváncsisága. Önfeledten sétálgatott, ugrándozott a mezőn, amikor véletlenül belelépett egy szúrós ágba. Messze volt a segítség, de valamit tennie kellett. Elindult hát segítséget keresni. Útközben egy kis vers bújt a fejébe:

Ballag egy őzike,
Megsántul a lába,
Eredj-eredj őzike,
El a patikába.

Becsönget az őzike,
Patikus úr kérem,
Lábfájásra orvosságot,
Gyorsan adjon nékem.

Amíg a versecske járt a fejében, be is ért a faluba. Megállt, felnézett, és a füvesember állt előtte. Ő volt a falu patikusa. Rögtön el is látta az őzgidát jó tanáccsal:

Füvet tégy rá, őzike,
Harmatcseppet rája,
Attól gyógyul meg az őz
Pici fájós lába.

Illedelmesen megköszönte a kisgida a segítséget, elköszönt és hazaballagott.
Hamarosan meggyógyult a lába, és újra boldogan járta az erdőt, mezőt. Hálából minden héten ellátogatott a falu határába, ahol találkozott a füvesemberrel.

2017 Pásztó

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.