Bondár Lilla: A villanykaró meséje

Egyszer volt hol nem volt, jó messze innen élt egy villanykaró. Vilinek hívták és egyáltalán nem szerette, amit csinált. De mit is kellett volna abban élveznie, hogy egész nap csak áll és nem csinál semmit? Az anyukája Vilma, és az apukája Vendel számtalanszor elmondták neki, hogy milyen fontos a feladata:
– Lásd meg fiam, mihelyst eléred a tízezer Voltot, benő a fejed lágya! – mondogatta az apukája Vilinek.
– De én akkor se fogok ilyen unalmas munkát végezni életem végéig! – kiabált Vili.
Egy barátja volt mindössze, Kinga, a kábel. Remek lány volt, sokat játszottak és nevettek. Az egyik kedvenc szórakozásuk az volt, hogy mikor nagy szél támadt, Kinga el kezdett forogni és ez Vilit nagyon csiklandozta. Nagyon élvezték még azt is, mikor mindkettőjükre ráültek a madarak, ők meg elijesztgették kétlábú társaikat.
Esténként Vili nagyon szerette nézni, ahogy a közelben lévő házban felvillant a fény és a konyha ablakán keresztül látta, hogy a család milyen boldogan vacsorázik. Ő is részese akart lenni ennek az örömnek.
Képtelen volt tovább egy helyben állni, úgy döntött megszökik és elmegy ahhoz a házhoz. Az éj leple alatt szépen levette magáról Kingát és útnak indult. Még sosem sétált, így amikor ráérzett milyen is az, legszívesebben elkiáltotta volna magát örömében.
Amikor odaért, úgy döntött inkább elalszik, s majd csak reggel kopogtat be az ajtón. Nagy sikoltozásra ébredt hajnalban: az anyuka állt egy nagy tégalap alakú valami mellett, amit Vili még sose látott.
– A torta amit készítettem! – kiabált.
Ekkor megjelent a kislány is az ajtóban.
– Mi történt anya? – kérdezte.
Aztán ő is benézett a hűtőbe:
– Jaj ne! Amit apának akartunk adni! – siránkozott a kislány.
A háromemeletes finomság egyemeletnyire összement és teljesen szétfolyt. Az anyuka megpróbálta a villanyt felkapcsolni, de hiába. Még a számítógép sem kapcsolt be.
– De miért nincs áram? – kérdezte a kislány.
– Biztos a kábelekkel van gond, valamelyik tönkremehetett.
Hirtelen, mint akibe áram csapott, Vili is rájött, hogy miért nincs áram:
Ha ő nincs Kingához hozzákapcsolódva, akkor elmegy az áram! Ez az a fontos dolog, amit eddig nem értett meg. Gyorsan visszaszaladt és látta, ahogy Kinga ott hever a fűben egymaga. Így kit kapna fel a szél, és kire ülnének madarak?
– Hát te meg miért hagytad el a helyedet? Már nem vagyunk barátok?
– Kinga bocsáss meg, hogy itt hagytalak! Egyáltalán nem erről van szó, csak tudod, meguntam az egy helyben állást és el akartam menni, de rájöttem, hogy te és a szüleim vagytok a mindenem és nekem ez a feladatom, hogy itt álljak.
– Örülök, hogy erre rájöttél! – felelte azzal a lágy, csilingelő hangon amit Vili annyira szeretett.

2015 Monor