Tari Izabella: Egy megkopott étkészlet

Gratulálunk! Bekerültél a mesekönyvbe! 2017

Van otthon egy étkészletünk, kicsit hiányos, de nagyon szép. Úgy tudom, több mint száz évvel ezelőtt kapta a dédanyám édesanyja az esküvőjére, a dédanyám édesapja készíttette neki.
Rengeteg ember dolgozhatott rajta, igazi kézzel festett, arany díszítéssel. Nagyon büszkék voltak rá, ritkaságnak számított. Szép festése, finoman aranyozott széle, lakkozott csillogása az étkezőasztal ékévé tette. Persze az évek alatt rengeteget használták, így egy idő után előfordult, hogy lepattogzott a lakk, letört a tányér széle, utazás vagy költözéskor el-eltűnögettek a darabok. Nemsokára a dédanyám idős korára már csak hat lapos tányér, hat süteményes tányér és egy tál maradt meg a készletből. A nagymamám és nagypapám még ehettek belőle. A legérdekesebb benne az idő, amit túlélt. Egy évszázad leforgása alatt fantasztikus dolgokat bírt ki, bombázást, utazást, amit csak el lehet képzelni. Manapság persze mindenki az új és méregdrága Herendi porcelánt venné meg, ami nagyon elegánsan mutatna a családi összejöveteleken az asztalon, és amit nagy óvatossággal vesz elő mindenki, nehogy baja essen. Tavaly karácsony előtt volt Budapesten a Gresham Palotában egy karácsonyi vásár, és én ott énekeltem egy gyerekkórusban hétvégente többször is, ott volt alkalmam kipróbálni, milyen porcelánt festeni, és be kell valljam, nagyon nehéz. Maga az árnyékolás, a vonalban maradás és a speciális színek nem amatőröknek valóak.
De visszatérve a családunk régi étkészletére, nekünk ez a szép és különleges. A tálon lévő minta maga a kifinomultság. A vékony gally, rajta üde levelek, mint a csipke fonódnak egymásba. A virág a frissességet, a bimbó az újjászületést ábrázolja, az elszáradó levelek az idő múlását képviselik. Sorszámozott, ezzel is kimutatva rendkívüli egyediségét. Akinek ilyen szép étkészlete van, annak nagyon kell vigyáznia rá, és gondosan tisztítani és tárolni is fontos. El tudjuk mi képzelni, mennyi finom étel kerülhetett bele? Gyöngyöző húsleves, szaftos pörkölt töltötte meg hajdanán. Törékenységét azonnal érzékelheti aki ráveti pillantását. Mikor édesanyám megörökölte, azonnal egy vitrinbe tette, nehogy összetörjön. Csak karácsonykor és húsvétkor vesszük elő a hangulat kedvéért, hogy megemlékezzünk a régi idők letűnt őseiről. Márkája ismeretlen, mert lekopott az évek során a cégér, csak a beleégetett sorszám maradt látható. Egyszer még véletlenül édesanyám, egy sötét napon, áramszünet közben, összetévesztette egy átlagos tányérral, és arra tette a kihűlt palacsintát. Azóta mindig arra teszi, mert nagyon szépen mutat rajta.
A márkáját fel kellett kutatnunk, miközben e sorokat írtam, ezért régiségkereskedőhöz mentünk, aki tudatta velünk, ezt bizony Dallwitz porcelán műhelyben készítették.
Az étkészletnek nincsen mélytányér darabja. Ezek sajnos összetörtek. Még akkor kezdődött, amikor a nagymamám egyszer meghívta magához az édesanyámat és az édesapámat és más rokonokat, és isteni finom levest készített. A nagypapámra bízta, hogy vigye ki és terítsen. Igen ám, de mikor a nagypapám vette lefelé őket a polcról, az egyiket elejtette, és darabokra tört. Takarítás után neki állt teríteni, de így nem volt elegendő darab, valakinek nem jutott. Mit gondolt, mit nem, összetört még egyet, hogy az, akinek nem jutott, ne sértődjön meg. Így veszett el a nyolcból két mélytányér. Még kettő az egyik költözés során tűnt el, a család mindig elvitte magával, hogy az új helyeken ebből egyék az ételt. De a csomagjaink (amin törékeny jelzés volt) valahogy az út során elkeveredtek, és soha többet nem kerültek elő. Szerencsére csak egy-két ruha és két mélytányér volt benne. További kettő összetört, amikor anyukámék esküvője volt. Senki se tudja, ki lökte le őket az asztalról. És hát, a maradék kettőt nagyon elzárva tárolta mindenki, de a felfedező babáktól nem lehetett megmenteni őket. Igen, az utolsó két darabot én és a bátyám törtük össze.
Ez volt hát a családi étkészletünk kalandos története. Remélem, hogy még én is és a gyerekeim is vigyázni fognak rá, talán megmarad még egy évszázadig.

2017 Budapest

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.