Kozma Alexandra: Mese a tavaszi életről
Hahó! Hahó! Eljött végre a tavasz, itt a kikelet
csiripelik hangosan a verebek.
Elrepülnek a mérgesen károgó varjak,
mondják is magukban: „Kár, hogy jött a tavasz!”
Előbújt már az első hóvirág,
lassan rügyeznek a fák,
a zöldellő világban
mindenki vidám arcot vág.
A földeken az eke- és boronasereg
néhol még vizes földbe vidáman hempereg.
A gulyák és hordák a legelőn rohangálnak,
falatozzák az első ropogós fűszálakat.
Még a Riska is örömtáncot jár,
így már a tej íze is más!
A virágoskertek szépülnek,
az ásók, kapák fényesülnek,
a metszőollók a kamrák mélyén
rozsdás énekre perdülnek.
A természet napról napra szebb,
a szerelem pedig a fiataloknál hevesebb.
Itt a tavasz végre, nézzünk fel az égre!
Bárányfelhőt csodálva, vágyakozzunk a nyárra!
2017 Debrecen
Előző bejegyzés
Következő bejegyzés