Szőcs Lara: Csini Csacsi meséje

Gratulálunk! Bekerültél a mesekönyvbe! 2017

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tanya. Ennek a tanyának pedig nem volt más neve, mint Pata-tanya. Sok patás állat élt itt: bocik, lovak, szamarak, kecskék és bárányok.
Egyik nap nagy volt a sürgés, forgás a pajtában, hiszen Csacsi mama éppen várta pici csacsija megszületését. Várt, várt és egyre csak várt. A nagy várakozásban aztán el is aludt. Pár óra múlva Csacsi papa ment be az istállóba és azon nyomban felkiáltott: „Az istállóját neki! Itt van már a kicsi csacsi!“ Erre aztán Csacsiné is felébredt, ámult és bámult nagyon, hiszen picikéje tényleg mellette feküdt a pihe-puha szalmában. Örömében ő is nagyot rikkantott: „Jaj, de szép apró csacsi! Mától az lesz a neved, hogy Pötyi!“
Pötyi nőtt, nődögélt. Egész nap játszott a kisborjúkkal és a kisbárányokkal a legelőn, este pedig bebújt szülei mellé a szalmaágyikóba.
Egyik reggel nagy zajra ébredt. A tehenek szervezkedtek, feldíszítették a pajtát, ugyanis szépségversenyt rendeztek. Nagy volt az izgalom a rendezvény körül, hiszen nagyon sokan beneveztek más tanyákról is. Pötyi is versenyzett. Már napok óta készült, szépen kicsinosította magát: szürke szőre gyönyörűen csillogott a napfényben. Mivel nagyon szeretett volna nyerni, egészségesen táplálkozott és sokat mozgott a verseny előtti hetekben. Sok mindent megtett a győzelemért. Szerintetek mi lett a végeredmény?
Pötyi lett a legszebb állat a környéken. Szülei és barátai rendkívül büszkék voltak rá. Amióta csacsink felállt a dobogó legtetejére, azóta mindenki Csini Csacsinak hívja. Aki nem hiszi, járjon utána!

2017 Farkasd (Szlovákia)