Tóth István: A szófogadatlan Peti

Gratulálunk! Bekerültél a mesekönyvbe! 2017

Napsütés és csiripelő madarak, a zöld réten gyerekek játszanak. Ki labdázik, ki sárkányt ereget, a lányok egy csoportja színes virágot szed. A hintán ülve a madarakkal szállnak a magasba és csodavárakat építenek a homokban.
Ott szaladgál Peti is valahol, kiről ez a mese szól. Peti egy kicsit szeleburdi volt, aki nem szeretett szót fogadni. Anyukája minden nap kiengedte a rétre, hisz ott laktak a közelben, hogy focizhasson a barátaival a szép napsütésben. De anyukája sokat pörölt vele, mert Peti nem figyelt az intelmekre. Anyukája hiába kérte, hogy öltözzön fel melegen, mert kint az idő kicsit zimankós lett.
– Vedd fel a pulóvert is Petike, mert megfázol a hidegben kint és akkor az ágyat nyomhatod itt bent! – szólt anyukája neki.
– De nincs kint hideg, nem fázom! – mondta Peti és mire anyukája bármit is mondhatott volna, ő már ki is szaladt.
Így történt ez egy őszi napon, mikor az idő borongós és szeles volt nagyon. De Peti akkor sem fogadott szót és meleg ruha nélkül csak kiviharzott.
Foci közben aztán Peti már érezte, hogy fázik és a felsője igen csak hiányzik! Később aztán, eleredt az eső. Peti nagyon fázott, jól el is ázott. Mikor hazaért, anyukája megszidta, megszárította és a meleg ágyába zavarta. Elérkezett az este, reszketett Peti teste, lázas volt és a torka fájt, anyukája a doktorbácsinak telefonált. A doktorbácsi meglátogatta és megvizsgálta.
– Csúnya megfázás! – mondta.
– Nincs focizás kint a réten, ágyban maradsz, itt bent, a héten! – folytatta anyukája.
Pár nap múlva Peti jobban lett, de sajnos ki nem mehetett. Könnyes szemmel nézte a fiúkat, kik kint vidáman fociztak. Nagyon unatkozott és sírva fakadt.
– Mi a baj? – kérdezte anyukája.
– Ezentúl mindig szót fogadok és felveszem a pulóvert, ha mondod. Most már látom, hogy igazad volt és buta voltam! – mondta Peti sírva.
Anyukája megölelte és megvigasztalta. Eltelt az egy hét nyomban és Peti újra a fiúkkal focizott a csapatukban! Innentől mindig felöltözött, ha anyukája kérte, és szót fogadott neki mindig, ha bármire kérte!

2017 Mikepércs

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.