Galovics Luca: A kislány álma

Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kislány. Ennek a kislánynak volt egy álma, szeretett volna repülni.
De hát azt az egész világ tudja, hogy az ember még sohasem repült szárnyakkal. Viszont a kislány nem tudta elfogadni ezt a tényt. Folyton csak azon járt az esze, hogy ő repülni szeretne. Ezért aztán a tanulásban sem szerepelt túl fényesen, pedig nagyon igyekezett. Eközben meghallották Tündérországban, miről álmodozik ez a kislány. A legszorgosabb kicsi tündér, akinek a neve Hajnalka volt, így szólt:
– Szerintem segítenünk kellene neki!
– Á dehogy, úgyis elmondaná mindenkinek – szólt oda a leglustább tündér, Gréta.
– Ugyan, ez nem igaz. Én láttam, hogy tud titkot tartani és becsületes – mondta a kicsi tündér. – És én mindenképp segíteni szeretnék neki! – szögezte le Hajnalka.
– Én meg elmondom a királynőnek, hogy elárulod a titkunkat! – ellenkezett Gréta.
Eközben beesteledett. A kicsi Hajnalka elröppent a kislányhoz. Letett egy varázspálcát, egy könyvet meg egy üzenetet. A levélben ez állt:
„Reggel, amikor iskolába mégy, ugorj a magasba, miközben a pálca a kezedben van. Próbálj meg a levegőben maradni! De ha jön valaki, rögtön ereszkedj le!”
A kislány reggel megtalálta az üzenetet, ki is próbálta. És sikerült! A kislány nagyon boldog volt. De már csak azon törte a fejét, hogyan juthatna el Tündérországba. Egyszer csak meglátta a könyvet. Gondolt egyet, kinyitotta és képzeljétek, megtalálta a Tündérországba vezető utat. Föl is röppent és elindult az ismeretlen felé. Nem is jött vissza.

Galovics-Péter-A-kislány-álma-című-meséhez

Illusztrálta: Galovics Péter Gratulálunk, bekerült rajzod a mesekönyvbe!

Az édesanyja nagyon szomorú lett. Az egyik testvére megtalálta a tündérek könyvét. Így szólt:
– Édesanyám! Találtam egy visszahívó varázsigét!
– Ügyes vagy! – mondta az anyja. Gyorsan el is mondta. Hát egy síp került fel a föld alól. Megfújta, és lássatok csodát, ott termett a kislány. Nagyon örültek neki. Kérdezték hol járt, mit látott és egyéb dolgokat. A kislány így szólt:
– Ne haragudj édesanyám, vár Tündérország. Végre repülhetek, amennyit csak szeretnék. Van egy nagyon jó barátnőm, Hajnalka. Sok a dolgom, de boldog vagyok, mert segíthetek másoknak. Majd visszalátogatok egyszer-egyszer. De ha nagyon hiányoznék, csak fújjátok meg a sípot, és jövök.
Azzal felröppent a magasba, búcsúzóul még mindenkinek küldött egy tündéri puszit, majd eltűnt. A kislány családja nagyon sajnálta, hogy tündérré lett lányuk többé nem él velük, de vigasztalta őket a tudat, hogy boldog lett új hazájában, Tündérországban.

2016

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.