Buzás Anna: Mese este

Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kicsi házikó a négyszögletű kerek erdő közepén. Abban a házikóban élt egy kislány az anyukájával és az apukájával. A kis Rosszcsont anyukája minden este mondott egy mesét, hogy könnyebben el tudjon aludni a kislánya. Az egyik este a kislány furcsa mesét kért az anyukájától.
– Anya! Mesélj nekem arról, hogyan lesz a kisbaba!
– Biztos, hogy ezt a mesét szeretnéd, Tökmag? – kérdezte az anyukája.
– Igen, anya, biztos! – felelte mosolyogva a kislány.
– A kisbaba mindenhol máshogy születik. Képzeld el, a tündérek úgy születnek, hogy először a lány tündér és a fiú tündér két vízcseppet tesznek össze. Azt ráteszik egy virágra, és a virág összecsukódik. Amikor megszületik, a kis tündér kinyitja a virág szirmait és a szüleivel meg tanul repülni.
– Hűha! Nem is tudtam, hogy a tündérek így születnek. – Mondta a kislány egyre izgatottabban.
– A manók is máshogy születnek. Ők egy kőkupacot építenek. Először nagyobb köveket tesznek le, aztán egyre kisebbeket. Olyan lesz, mint egy kicsike torony. A lánymanó és a fiúmanó odaállnak a sok kőhöz, megfogják egymás kezét, és énekelnek nekik. Minden manó mást énekel. Ahogy meghallják a kövek a gyönyörű éneket, azonnyomban ledőlnek, és akkor megszületik a kismanó.
– Ezt én is kipróbálhatom? – lelkesedett a kislány.
– De hiszen, ha jól tudom, te nem vagy manó.
– Sajnos nem. Pedig én is szeretnék kövekből kisbabát.
– Nem csak kövekből és vízcseppekből lehet ám kisbaba. Az egyszarvúak a varázserejüket használják. A lány egyszarvú és a fiú egyszarvú virágokat gyűjtenek. A sok szép színes virágot egy helyre összegyűjtik. Amikor már nagyon sok van belőle, a két egyszarvú a varázsszarvával hozzáér a virágokhoz, és azok elkezdenek fényleni. Egyre fényesebb lesz, talán még fényesebb, mint a napocska. Ahogy kialszik a fény, megszületik az baba egyszarvú.
– Hű, anya. Ez nagyon érdekes, de akkor hogy születtem én? – ásított nagyot a kislány.
– Látom, nagyon álmos vagy már Kicsim. Majd holnap elmesélem azt is! – válaszolta az anyukája mosolyogva.
Az anyukája boldogan nézte, hogy a kislány mély álomba merül. Halkan felállt, és betakarta a kislányt. Adott a homlokára egy jó éjt puszit és lekapcsolta a villanyt a kislány szobájában. Csöndben becsukta maga mögött az ajtót és másnap a kislány megkapta a mese befejezését. A kislány nagyon megszerette ezt a történetet. Talán még ma is ezt a mesét hallgatja az anyukájától minden este.

2016