
Simon Judit: A náthás hűtőszekrény
Gratulálunk! Bekerültél a mesekönyvbe! 2017
Egy szép tavaszi napon Maxi és Szöszke, miután megreggeliztek és felöltöztek, vidáman beszélgetve elindultak az óvodába. Üres maradt a ház. Elcsendesült minden: a gyerekszoba, a fürdőszoba, a nappali, a konyha. Csupán a nyitott ablakon át szűrődött be a kinti élénk madárcsicsergés.
Egyszer csak, teljesen váratlanul, egy hatalmas tüsszentés törte meg a csendet.
– Hapci! – hangzott a falrengető zaj.
– Honnan jön ez a hang? – rebegték ijedten a cserepes virágok, és füleltek.
Erre két újabb óriási tüsszentés harsant fel.
– Hapci! Hapci!
Általános lett a riadalom, az összes növény kihúzta magát, felkészülve a védekezésre. Olyan egyenes derékkal álltak cserepeikben, mint a kardvirág a szoba sarkában.
– Hapci!
Most már egészen biztos volt, hogy a konyha felől jön a hang. És valami zörgés is hallatszott.
– A hűtőszekrény tüsszentett! – kiabálta el magát magas, vékony hangján a rozmaring a konyhaablakban, miközben egyik ágával egyenesen a konyha sarka felé mutatott.
– Mi történt veled? – kérdezték kórusban a fridzsidertől az aggódó virágok.
– Azt hiszem, megfáztam – szipogott a hűtőszekrény. – Nagyon régen voltam kikapcsolva, nem tudtam kipihenni magam. Márpedig, ha nem tudom kipihenni magam, akkor előbb–utóbb minden eljegesedik bennem. Attól tartok, hogy most is ez történt – motyogta szomorúan a nagy gép.
– Ó, te szegény! – sajnálkoztak egyszerre a virágok.
Egyszer csak a náthás hűtőt elkezdte rázni a hideg. Ijedten kerestek kapaszkodót a benne lévő finomságok, de ez végül nem mindenkinek sikerült. A kevésbé szerencsések minden erejükkel azon voltak, hogy valahogy sikerüljön állva maradniuk. A rázkódás azonban tovább erősödött.
Először a gyümölcsjoghurtos doboz billent meg. Aztán a joghurt fellökte a piros papírba csomagolt sajtot. A sajt erre odébb gurította a paprikás szalámit. A szalámi meg egy polccal lejjebb lökte a vaníliás pudingot, ami aztán arrébb tolta a kígyóuborkát. Az uborka pedig úgy meglökte a tejes dobozt, hogy a tej mind kiömlött.
– Hapci! – harsant fel ekkor egy újabb tüsszentés, mire az eddig biztonságos menedéket találó tojások egymásnak ütköztek, és mind összetörtek.
Az irtóztató csörömpölést hallva a cserepes virágok tanakodni kezdtek, hogy mivel tudnának segíteni a hűtőszekrénynek. Szerették volna, hogy meggyógyuljon. Ekkor a rozmaringnak eszébe jutott valami.
– Úgy emlékszem, hogy az ajtód egyik tartójában szokott lenni a nátha elleni orvosság. Próbáld ki! Hátha téged is meggyógyít! – javasolta lelkesen.
– Szívesen megpróbálom – mondta a nagy gép, igen ám, de ekkor újra elkapta a tüsszentési inger. – Hapci! – hangzott, és újra rázkódott egy nagyot. A hűtőszekrény ajtajában tartott nátha elleni szirup abban a pillanatban feldőlt és kiömlött. Végigfolyt a polcokon a legfelsőtől kezdve egészen a legalsóig. Eltelt néhány pillanat, meg még egy kevés. Aztán egyszer csak megszűnt a zörgés és a rázkódás, a tüsszentés is abbamaradt. Az orvosság átmenetileg gyógyítóan hatott. A házra csend telepedett újra. A virágok rezgették zöld leveleiket örömükben.

Zsók Kati illusztrációja bekerül a mesekönyvbe
Egyszer csak kulcs csörgésére lettek figyelmesek. Hamarosan hallani lehetett Maxi és Szöszke egymás szavába vágó csivitelését. Hangjuk egyre erősebb lett, ahogy bejöttek a lakásba és közeledtek a konyha felé. A gyerekek nem vettek észre semmit a délelőtti nagy galibából, mert látszólag minden rendben volt. Csakhogy ekkor Maxi gondolt egyet, és benyúlt a hűtőbe egy joghurtért. A cserepes virágok azonnal sikítottak, tudták, hogy nagy baj lesz. De Maxi nem hallotta a figyelmeztetést. Kinyitotta az ajtót, és abban a pillanatban minden kiborult a nagy gépből. A joghurt, a sajt, a szalámi, a puding, az uborka, a tej, végül pedig az összetört tojások. Nem maradt a hűtőszekrényben más, csak az oldalára rakódott jég.
Maxi a meglepetéstől tátott szájjal bámult hol a hűtőre, hol a padlón heverő nagy kupac kulimászra. Szöszke ocsúdott fel hamarabb kettőjük közül, és cselekedett. Gyorsan megnyomta a kék kikapcsoló gombot a hűtőszekrény oldalán. A náthás gép azonnal leállt. A benne lévő jég hamarosan olvadni kezdett, ő pedig boldog sóhajjal elaludt.
A gyerekek összeszedték a földre potyogott élelmiszereket, és feltörölték a padlót, hogy újra szép tiszta legyen. Ezután egymásra néztek, és megfogadták, hogy ezentúl rendszeresen kikapcsolják a hűtőszekrényt, mert igazán megérdemli a pihenést. A cserepes virágok örömmel hallgatták a fogadalmat, miközben szeretettel nézték az alvó hűtőszekrényt. Tudták, hogy hamarosan újra olyan lesz, mint új korában. És már nem fog többé tüsszenteni.
2017 Pilisborosjenő