Csizmadia Dániel Zsolt: Az eltűnt űrcicák rejtélye

Czeglédi Gergely illusztrációja

Hol volt, hol nem volt, a hatalmas űrkapukon túl, volt egyszer egy Zazulin nevű űrlény, aki nagyon szerette az űrállatokat. Neki is volt egy földönkívüli macskája, Zinka. Zazulin legjobb barátja a szomszédban lakott. Őt Kazalinnak hívták. Egyik nap, mikor Zazulin felkelt, meglátta, hogy eltűnt Zinka. Zazulin egyből átsietett a barátjához.

– Kazalin, nagyon nagy a baj! – kiáltotta Zazulin.
– Mi az? – kérdezte aggódva Kazalin.
– Eltűnt Zinka! – mondta feszülten a cica gazdája.
– Akkor induljunk a keresésére! – szólította fel a barátját Kazalin.
Útnak is indultak, majd elérték az Árnyas Űrerdőt.
– Biztos bemenjünk ebbe a sötét erdőbe? – kérdezte félve Kazalin.
– Ne félj Kazalin, együtt vagyunk! Semmi baj nem történhet velünk. – nyugtatta meg cimboráját Zazulin.

Korbel Ambrus illusztrációja

Lassan elindultak az árnyak között. Sasszemekkel fürkészték az erdőt, hogy hátha meglátják Zinkát. Talpuk alatt zörögtek az árnyas falevelek. Egyszer csak megnyílt a föld alattuk, és egy földalatti terembe pottyantak. Kétségbeesve tapogatóztak az üregben. Zazulin keze megnyomott valamit. Ekkor fény árasztotta el a helységet. Egy óriási könyvtár tárult a szemük elé. Ámulva nézték a rengeteg könyvet, melyek szépen rendszerezve voltak a mennyezetig érő polcokon. Kazalin szemét megütötte egy ütött-kopott rozsdás ajtó. Suttogva odaszólt pajtásának:
– Nézd ezt az ajtót! Vajon hová vezet?

Horváth Magdolna illusztrációja

Összenéztek, kezük már a kilincsen volt, s az ajtó már ki is nyílt. Odabent a pókhálók között egy óriási könyvet találtak, amin ez a cím rajzolódott ki: „A nagy macskalopó”. Óvatosan nyitották ki a poros könyvet, és hirtelen meglátták benne a hírhedt macskalopó félelmetes képét. Izgatottan lapoztak tovább, s egy térképre bukkantak a következő oldalon, mely a macskatolvaj Macslazzi Kastélyához vezető utat mutatta. A térkép szerint egy földalatti járat vezet a könyvtártól a kastélyig. Már csak a bejáratot kellett megtalálniuk. Zazulin fáradtan ült le a mellette lévő székre. Ebben a pillanatban nyikorogva elfordult egy öreg könyvespolc, és egy járat tárult fel mögötte. Zazulin és Kazalin azt remélve, hogy ez a kastélyhoz vezet, elindultak a sötét folyosón. Már jó ideje gyalogoltak, mikor nyávogás ütötte meg a fülüket. Zazulin felismerte a hangot.
– Hisz ez Zinka! Gyorsan, siessünk! Meg kell mentenünk!
Ekkor odatoppant eléjük a rémséges tolvaj. A bátor harcosok szembenéztek a Macskalopó erejével. Nagy küzdelem után a Macskalopó elterülve a földre zuhant.

Miskolczi Bendegúz illusztrációja

Cseke Dorka illusztrációja

A Macslazzi Kastély vaskapuja kitárult, s meglátták a rengeteg ketrecet; tele ijedt kis űrcicákkal. Mindketten futásnak eredtek, és egymás után nyitották ki a ketrecek ajtaját. Egyszer csak Zinka ugrott Zazulin vállára.
Most már hárman menekültek vissza a könyvtárba, onnan pedig haza. Miután kézre adták a macskarablót a helyi űrőrségnek, azt végleg bezárták az Űrközi Börtön egyik cellájába. Ezen túl minden cica vidáman élhetett gazdájával.

Cseke Dénes illusztrációja

Korbel Ambrus illusztrációja

2017 Mány