Nagy Boróka Borbála: Az aranyszívű tulipán meg a kíváncsi kisegér

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy csodálatosan szép virágos rét. Annak a rétnek a közepén lakott egy kis egér, úgy hívták, hogy Kíváncsi, mert mindent tudni akart. Tudni akarta, hogy amikor minden fa levele lehullott, a fenyő miért maradt meg zölden, és amikor jön a hó, miért repülnek el a madarak.
Egy szép napon elhatározta, hogy megleli kérdéseire a választ. Hát el is indult. Útja az erdőbe vezetett, ahol megtanulta, hogy a fenyő örökzöld és azért nem hullatja a leveleit, mert nem lombhullató. Visszament a rétre. Másnap reggel ismét útnak indult. Ezúttal az útja a réten át vezetett. Ahogy ment, mendegélt, egy rejtélyes hangot hallott, amely az ő nevét emlegette. Kíváncsi nagyon
megijedt a hangtól.
– Ki vagy? – kérdezte a kis egér.
– Én az aranyszínű tulipán vagyok – válaszolta a tulipán.
A kis kíváncsi egérke örült, hogy valaki van vele. Összebarátkoztak, és együtt folytatták a kis egér útját. Eljött a tél, elrepültek a madarak. Kíváncsi azt is megtanulta, hogy a vándorló madarak melegebb helyet keresnek maguknak, az itthon telelők, pedig kibírják a hideget. Úgy érezte, megkapta a válaszokat, amiket keresett. Azt mondta a tulipánnak:
– Gyere, menjünk haza!
Elmentek a kis egér házába, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.

2017 Ivó (Románia)

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.