Péter Lilla: A lovacska és a csikója

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lovacska, és annak volt egy gyönyörű szép csikója. A csikó azt várta, hogy nagy legyen. Versenyló szeretett volna lenni. Lassan nőtt, nőtt, míg nem nőtt fel. Jött a gazda, és a csikó, aki már ló volt, azt gondolta, hogy lovagolni mennek. Míg a gazda odaért, a ló elgondolkodott, hogy amíg ő csikó volt, nem tanították be. A gazda befogta négy szekér után, és elküldte a mezőre. A ló nem tudta pontosan, hol a mező. Már közeledett a mező felé, ahol várták a gazda barátai. A ló meglátta a sok szénát, és félni kezdett. Vissza akart fordulni, de a barátok már meglátták őt. Hamar odafutottak hozzá, de a ló is futni próbált. Nem tudott elfutni, mert a barátok elejébe álltak, és visszavezették a mezőre. Már az egyik szekeret megrakták, és a gazda is kiment a mezőre. Mire odaért, három szekér meg volt rakva szénával. A gazda is segített az utolsó szekeret megrakni. Hazamentek. A ló kereste az anyját, de nem találta. Másnap kiderült, hogy a gazda eladta. A ló egy hétig haragudott, aztán lassan kezdte elfelejteni. Élete végéig csak dolgozott, dolgozott. Egy nap pihenhetett. Pihenés közben újra eszébe jutott az anyja, és emiatt szomorkodott. Másnap jött a gazda elvinni a lovat, hogy látogassák meg a ló anyját. A lovak újra egy órát tölthettek együtt, majd hazamentek. A lónak annyira jó napja lett, hogy találkozhatott az anyjával, hogy rögtön jobb kedve volt dolgozni. Addig dolgozott, amíg meg nem halt.

2017 Ivó (Románia)

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.