Makó Rebeka: Régi új barátok

A legtöbb embernek a cirkuszról egy izgalmas, varázslatos műsor jut eszébe, melyben állatok, bohócok, tűznyelők és akrobaták vannak jelen. Lizának azonban a családot jelentette.
Egy cirkuszi dinasztia legfiatalabb tagja volt és a vándorléten kívül más életet nem is ismert. Azonban ez a káprázatos világ nem fosztotta meg attól, hogy nemes elveket tanuljon. Az akrobatikai technikákat kitűnően elsajátította már pici korában. Amíg a többi kisgyerek ugrókötelezett és ugróiskolát játszott, ő több méter magasban egy kötélen egyensúlyozott, állatok hátán mutatványozott.
A lovaglás és a kötéltánc vált fő attrakciójává, a közönséghez fűződő viszonya pedig csodás volt. Mindenki rajongott érte, aki legalább egyszer láthatta élőben. Azonban Liza hatalmas elszántsággal bírt és a porondon kívül egy hétköznapi lány életét próbálta élni. Rengeteget olvasott és különböző nyelveket tanult, a sorsban azonban mindig is hitt.
Volt egy szerencsét hozó talizmánja, amit nagymamájától kapott. Ennek a kis amulettnek köszönhetően ismerkedett meg Ábellel, aki azonnal barátjává fogadta a lányt.
Egyszer a társulat Isztambulba ment egy fontos meghívás miatt. Első alkalom volt, amikor az utazás gondolata felvillanyozta Lizát. Nem tudta hirtelen hova kapjon, egyből új ötleteken kezdett gondolkodni. Törte a fejét mivel tehetné még káprázatosabbá, lenyűgözőbbé számát. Szemei előtt hirtelen Nóra, az elefánt képe jelent meg és az, hogy miért is ne próbálhatna meg az állat hátán egy mutatványt kivitelezni. A következő napokban kora reggeltől késő estig csak gyakorolt. A sok gyakorlás végül meghozta a gyümölcsét, hiszen az elképzelését meg tudta valósítani. Alfonzó, az idomár szerint is tökéletes párost alkottak ketten. Eljött a várva várt este, már nem volt kibúvó Liza számára és a nagyérdemű közönséget is leginkább a plusz produkció érdekelte. Az érzéseit, izgalmát leplezni nem tudta, csak medálját szívéhez tartva vált nyugodtabbá.
Elkezdődött a műsor minden pontosan úgy zajlott, ahogy az a forgatókönyv szerint le volt írva. Azonban csak addig, míg Félix, az egyik minden lében kanál bohóc úgy vélte kevés a megvilágítás, ami Lizi tündéri arcocskájára vetül, így még egy reflektor fényét arra irányította. Biztosak lehetünk benne, hogy csak jót akart, de sajnos tettével megrémisztette Nórát, aki hirtelen mozdulatot tett szerencse, hogy Liza erősen kapaszkodott viszont féltett lánca kioldódott és leesett.
A show végeztével hiába kereste az egész csapat mivel tudták mit jelent a lánynak, de sehol nem lelték. Már csomagoltak, amikor egy fiú odakérezkedett a hölgyhöz és a kezébe helyezte az elveszetnek hitt rózsa formájú tárgyat. Lizi arca újra mosolygóssá vált és habár csak pár óra, amit együtt tölthetett a fiúval, végül nagyon jó barátokká váltak. Rájöttek, hogy az életük hiába más, azonos gondolkodásmóddal rendelkeznek.
A lány köszönetképpen és búcsúajándékként a kincsét Ábelnek adta, aki zsebéből egy vörös selyemszalagot vett elő és a kisasszony bal csuklójára kötötte hét csomóval. Azt mondta neki, hogy itt előtte ígérje meg nem veszi le soha, mivel ez megvédi a rossztól és az ártalmas negatívumoktól. Elmondta nagyon reméli, hogy egyszer még a jövőben találkoznak.
Habár a cirkusz továbbállt, más városokba lépett fel, az idő pedig múlt a lány mindig gondolt barátjára. Éveken át küldött leveleket Ábelnek abból az országból, városból ahol éppen tartózkodott. Elmondta milyen új dolgokat látott, tapasztalt, ismert meg. Időközben családot alapított és mostanra kisfiával együtt lép fel. Nemrég egy számára ismerős városba érkeztek az alakulattal. Az izgalom megint előtört rajta. A produkciójára tökéletesen koncentrálni nem tudott csak a közönség sorait vizslatta. Hirtelen megdöbbent, amikor régi láncát egy fekete hajú, rózsaszínruhás kislány nyakában meglátta.
Az előadás végén többen körülvették és gratuláltak neki. Egy férfi és a lánya is odament hozzá, de Liza egyből tudta régi barátját láthatja viszont. Végül kisfiával egy nappal tovább maradtak, hogy megbeszéljenek mindent Ábellel, ami az évek alatt történt velük és így csak később csatlakoztak a cirkuszhoz. A gyermekek is követték azt a hagyományt, hogy egymásnak egy fontos tárgyat adtak. Robert egy kisautót, míg Leila egy gyűrűt.
Kiderült, hogy Ábel az összes levelet megőrizte és a hosszú idő alatt nem felejtette el és soha nem is fogja a lányt. Elmondta számára ez a barátság örök mivel úgy véli életünk során csak kevés ember az, akivel meg lehet a közös hangot találni és lelki társra lelhetünk a másikban. Neki Lizi pedig pont ilyen volt.

2017 Debrecen