Vajda Éva Stefánia: Maros és Olt

Gratulálunk! Bekerültél a mesekönyvbe! 2017

Élt egyszer egy Tarkő nevezetű tündér, akinek két lánya volt: a nagyobbikat Marosnak, a kisebbiket Oltnak hívták. A lányok sajnos apa nélkül kellett felnőjenek, mert apjukat egy kegyetlen király száműzte a világ végére.
Egyszer aztán azt gondolta a két lány, hogy ők megpróbálják visszahozni apjukat, így megkérték anyjukat, hogy varázsolja át őket hercegnőkké. Tarkő át is varázsolta őket varázspálcája segítségével, s a lányok reménykedtek, hogy hercegnőkként sikerül meggyőzniük a királyt, hogy engedje szabadon apjukat.
A lányok el is mentek a királyhoz, s ezt kérdezték tőle:
– Király uram, amikor még kicsik voltunk, azt hallottuk, hogy egy Tarkő nevezetű asszony férjét száműzted. Igaz ez?
– Igaz – válaszolta a király kegyetlenül, mit sem törődve a két hercegnővel.
Ettől a naptól kezdve minden nap elmentek a királyhoz, s megkérdezték tőle ugyanezt. Addig jártak így el, amíg meg nem győzték a királyt, hogy engedje el apjukat. A lányok boldogan mentek haza, s így szóltak anyjukhoz:
– Édesanyánk, édesanyánk! Hazajöhet édesapánk!
– Nagyszerű – mondta Tarkő, s örömkönnyek jelentek meg szemeiben. Ezzel átváltoztatta lányait madarakká, hogy elrepülhessenek apjukhoz, s megmutathassák neki a hazafele vezető utat.
Olt magasan repkedett, míg Maros alacsonyan. Olt nagyon elfáradt, de egyszer csak ezt hallotta:
– Olt, Olt, gyere! Elvisznek minket a felhők! – mondta Maros.
Amint siklottak a levegőben, éppen megpillantották apjukat. Le akartak szállni, amikor egy hatalmas szél jött. A szél hatalmas erővel tombolt, s mindkét madarat elkapta, s ketten két különböző folyóba zuhantak, bele is fulladtak.
Mivel e két folyónak addig nem volt neve, az ott élő emberek elnevezték őket a két belefulladt madárról, így született meg a Maros folyó és az Olt folyó. Itt a vége, fuss el véle!

2017 Sáromberke (Románia)