Vajda György-Krisztián: Segítség, összezsugorodtam!

Gratulálunk! Bekerültél a mesekönyvbe! 2017

Valamikor réges-régen, amikor még nem voltam író, egy kicsi házikóban éltem szüleimmel. Egy vasárnapon történt, hogy a szüleim épp templomba készültek, s én semmiképp sem akartam menni velük. Azt hazudtam nekik, hogy nagyon sok tanulni valóm van, ezért nem mehetek. Így tehát én otthon maradhattam, hogy tanuljak.
Amikor a szüleim elmentek, pár perc múlva már abba is hagytam a tanulást. De ekkor furcsa dolgot éreztem: mintha nagyobbak lettek volna a dolgok körülöttem. Mintha kisebb és kisebb lettem volna. A végén már olyan kicsi voltam, hogy csodálkoztam is: hogyan zsugorodhattam így össze. Torkom szakadtából kiáltottam:
– Segítség! Segítség! Összezsugorodtam!
Viszont nem válaszolt senki sem. Kicsi is voltam, a hangom is halk lehetett, s a szüleim sem voltak otthon. Nagyon nyugtalan voltam, s később az unalom is elfogott. Ezért elkezdtem töprengeni mindenféléken. Azon gondolkoztam, hogy vajon miért mehettem össze? Vajon azért, mert hazudtam szüleimnek, s nem is tanultam semmit sem?
– Igen, biztosan ez kell legyen a magyarázat! – gondoltam magamban.
Nagyon megbántam, hogy nem tanultam semmit sem, de már késő volt. Amikor a szüleim hazajöttek, nem találtak sehol sem. Pedig még kiabáltak is utánam, de nem tudtam visszakiáltani, mert olyan kicsike voltam. Nagyon elszomorodtak a szüleim, hogy sehol sem találtak.
Én nagyon bántam már az egészet. Láttam, ahogyan a szüleim meg vannak ijedve, s ez nem volt jó látvány. Arra gondoltam, hogy többé sosem fogok hazudni, s máskor mindig hallgatni fogok a szüleimre. Nem szeretnék többé gondot okozni nekik.
Másnap reggelre már nagyobbnak éreztem magamat.
Észrevettem, hogy valami miatt nőttem, de nem tudtam, hogy mitől. Később aztán sikerült eljutnom a szüleim szobájába. Jelentkeztem, hogy itt vagyok. Nagyon meglepődtek a látványtól!
Azt már nem mondom el, hogy visszaváltoztam-e vagy sem, de azt igen, hogy megfogadtam, máskor mindig a szüleimre hallgatok, s mindig tanulni fogok!

2017 Sáromberke

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.