Szatori Sárvári Katinka: Mese a Kerek Erdőből
Gyere, kucorodj ide az ölembe, mesélek neked a Kerek Erdőről, meg a manókról és a tündérekről, akik benne laknak! Ebben az erdőben terebélyes fák nőnek, állatok, manók és tündérek békésen éldegélnek egymás mellett. Gyakran járnak ide az emberek is: kirándulók, sportolók róják a buja növények között az ösvényeket.
Hanem az erdő lakói igen elszomorodtak, amikor látták, mennyi szemetet hagynak maguk után az emberek az erdei utakon, a forrásoknál, a tisztásokon. Eldobált szalvéták, alufólia darabok, műanyag palackok hevertek mindenütt. A fák, a bokrok sóhajtoztak a szanaszét dobált csikkek, műanyag zacskók mocska miatt.
A Kerek Erdőben élő manók és tündérek gyűlést hívtak össze, ahol az erdejükben sokasodó szemét sorsáról tanácskoztak. Nagyon bántotta finom lelküket a csúnya látvány!
Az egyik manócsalád, akik egy piros tetejű gombaházban laktak, elvállalták, hogy minden nap összeszedik egy-egy erdőrészből a szemetet; számításaik szerint így néhány hét alatt megtisztulhat az egész erdő. Lila, Piroska, Kékike, Zöldike és Barnácska manó, a manócsalád tagjai hívogatták a többi manót, hogy tartsanak velük egy-egy napra a szemétszedésben.
A manócsalád ismerős volt a Kerek Erdőn túli faluban, ahol látták, hogy az emberek kukákba gyűjtik a szemetüket. Így aztán Piroska manó kitalálta, hogy kuka alakú hátizsákot fog varrni a manóknak, hogy abba gyűjtsék a sok szemetet. Hamar elkészült a háncsból, erős pókhálófonallal megvarrt lila, piros, kék, zöld és barna hátizsákokkal, s onnantól manóék minden délelőtt gyűjtötték az emberek által szétszórt szemetet.
Lila manó javaslatára egy galagonyabokor tövében ástak gödröt, s abba öntötték bele a kuka-zsákjaik tartalmát.
Nap-nap után egyre több manó és tündér is segédkezett a szemétszedésben, így aztán a gödör hamarosan megtelt. Látták azt is, hogy túl sok az eldobált lom, ezért hamarosan nem fogják tudni hova elásni azt. Ráadásul mindig újra szemetesek lettek a korábban megtisztított részek.
Így aztán újra összegyűltek a manók és a tündérek, hogy kitalálják, mit tegyenek a fölhalmozott hulladékkal. Az erdei tündérek remek ötlettel álltak elő: készítsenek egy hatalmas kukát a szemétből!
– Tudjátok, mi tündérek mindig tartunk magunknál varázsporokat. Az egyik varázsporunkat arra használjuk, hogy megragasszuk vele a szárnyacskánkat, ha megsérül. Ezzel a varázsporral könnyedén össze tudjuk úgy ragasztani az összes fölszedett szemétdarabkát, hogy azokból egy nagyon nagy kuka készülhet.
A tündérek ötletét elfogadták és hamar meg is valósították: a galagonyabokornál az összes tündér és manó serénykedett és délutánra elkészült a hozzájuk képest hatalmas, szemétből ragasztott kuka. A jól végzett munka örömére Piroska manó szamócás, vadkörtés és áfonyás lepényeit eszegették, mentateát kortyolgattak hozzá a manócsalád gombaházánál.
Másnap a tündérek varázspálcákkal a levegőbe emelték a kukát és odaállították a Kerek Erdőbe vezető ösvény elejére. Így az emberek azonnal észre kellett vegyék, ha az erdőbe jöttek.
A manók és a tündérek mind elbújtak a közeli fenyőfák mögött és onnan lesték, hogyan fogadják az ide érkező turisták a szemét-kukát.
Bizony, jó lecke volt ez az embereknek! Először meglepődtek, aztán videokamerás, mikrofonos emberek érkeztek az erdő bejáratához, hogy felvételeket készítsenek a szemétből összerakott kukáról.
Néhány hét múlva egy napos délelőtt Kékike, Zöldike és Barnácska a gombaházuk melletti patak partján kavicsokkal játszadoztak. Egyszer csak meglátták az erdészt, amint a dzsipjével a sáros ösvényen hajtott. A zöld terepjáró hátulja a manógyerekek számára felismerhetetlen dolgokkal volt megpakolva. Hamar szaladtak Lila és Piroska manónak szólni, s a manócsalád örömmel látta, hogy az erdész és két társa fából készült kukákat pakoltak le egy öreg tölgyfa mellé. A kukák oldalán festett rajz mutatta, hogy a szemetet az erdőben eldobálni tilos, a szemétnek az erdei fakukákban a helye!
Így került a Kerek Erdő turistaösvényeire sok szép fakuka. A manók és a tündérek, s mind az erdő állatai megnyugodtak, hogy végre újra tiszta, szép lehet otthonuk, a Kerek Erdő.
2017 Pécs