Tompos Dominika: Az elvarázsolt palota

Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király és három fia. Egy napon a várat sötétség borította el. A király maga elé hívatta a legnagyobb fiát.
− Fiam, te már elég érett vagy ahhoz, hogy elmeséljem a palota átkát.
− A palotának mindvégig volt egy átka?
− Igen fiam, volt, és a legrosszabb, hogy miattam. Régen, még amikor kicsi voltam, elmentem a tüskefa erdőbe, megvicceltem az ördögöket, és ezért átkot szórtak a palotára.
− Édesapám, nem lehetne ezt valahogyan feloldani?
− De, és ezért arra gondoltam, hogy elmegyek, és megszerzem az átok ellenszerét. Segítenél-e becsomagolni, fiam?
− Édesapám, nem mehetsz el, majd én megteszem helyetted.
− De túl veszélyes lenne számodra.
− Nem félek én semmitől, édesapám!
− Rendben, menj, de óvatos legyél!
− Az leszek, megígérem.
A király fájó szívvel elengedte legnagyobb fiát. Hetek, hónapok s évek teltek el, de a fiúról semmi hír nem érkezett. A király maga elé hívatta a középső fiát, és neki is elmesélte a palota történetét. Ez a gyermeke is elindult, de ő sem jött vissza. A király már csak a legkisebb fiára számíthatott. Maga elé hívatta tehát, de mielőtt megszólalt volna az uralkodó, a legkisebb fiú belevágott a szavába:
− Édesapám, én tudok mindenről, hogy el van átkozva a palota miattad. Elindulok, és megkeresem a két testvéremet és az ellenszert.
− Jó, fiam, de először hadd adjak valamit. Ez egy aranyfurulya. Ha belefújsz, eléd terem bármi, amit szeretnél.
− Köszönöm, édesapám!
Elindult tehát a legkisebb fiú. Először a bronzerdőbe ment, ahol egy sárkánnyal találkozott, aminek három feje volt. Megfújta a fiú a furulyát, és kívánt egy kardot. Megküzdött a sárkánnyal, majd továbbment.
Ment, mendegélt a fiú, és látta, hogy az ezüsterdőben holtan fekszik az egyik fivére. Találkozott a hétfejű sárkánnyal, és tüstént harcba szállt vele. A viadal után továbbment az aranyerdőbe a fiú. Itt a másik fivérét látta holtan, mert az a tizenkét fejű sárkányt nem tudta legyőzni. Hosszú küzdelem után végzett a harmadik ellenféllel is a legkisebb fiú. Mikor véget ért a csata, egy hatalmas vár tárult elé, s bement a varázsszerért. Megszerezte, majd hazaindult az apjához. Otthon a király kíváncsian várta:
− Édes fiam, hát a testvéreidet hol hagytad?
− Hát, édesapám, őket nem látod többé – szipogta a legkisebb fiú.
− Jaj, édes fiam, a varázsszer őket is visszahozza a palotánkba.
A legkisebb fiú gyorsan visszament a testvéreihez, és a varázsszer újra életre keltette őket.
Visszatértek a színesre változott palotába, újra négyen és boldogan éltek, míg meg nem haltak.

2016