Garai Márk: Hódi Bódi Egyiptomban

Egyszer Hódi Bódit leküldték a pincébe krumpliért. Ott egyszer csak meglátott egy aranyfogat, megfogta, és inkább nem a krumplival törődött. Amikor belenézett, megjelent egy csőszerűség, és Egyiptomba repítette.
– Hol vagyok? – kérdezte magában Hódi Bódi.
Ezután meglátott egy piramist. Gondolta benéz. Amikor bement a piramisba, meglátott egy lépcsőt. Ez a lépcső viszont nem egy átlagos lépcső volt, mert a korlátja bűbájból volt. Amikor a lépcső végére ért, két őr állt vele szemben. Az egyik őr megkérdezte:
– Tudod mi a jelszó?
– Egyiptomért mindent.
– Helyes! – mondta az őr, és átengedte az ajtón.

De Hódi Bódi nem ment át az ajtón, hanem felmászott a plafonra. Ugyanis ott is volt egy másik ajtó. Benyitott. Az ajtó másik oldalán nem talált semmi különöset. Csak egy nyílást, ami egy csúszdára nyílik, meg egy térképet. A térképen rajta volt a csúszda is, ami az első lépés. Hódi Bódi lecsúszott a csúszdán. Ott talált egy csomó gyémántot, aranyat. Ám ha hozzá ért a hód az aranyhoz, megrázta az áram. Hódi Bódi azonban rájött, hogy ha kesztyűvel fogja meg, akkor nem rázza meg az áram. Pont a legragyogóbb gyémántot választotta ki. Az a gyémánt azért volt különleges, mert mindentől megvédte a hódot. De a legkülönösebb az volt benne, hogy ha jó gazdára talál, átviszi a harmadik szintre. És Hódi Bódi pont egy ilyen szerencsés kis fickó volt. Ez a szint volt a legnehezebb, mert egy fegyverrel felszerelt labirintuson kellett átmennie. Szerencsére a gyémánt megóvta a nagy barangolásban. A labirintus közepében volt egy csapóajtó, ami egy szinttel lejjebb vitte Hódi Bódit. Pont egy portálhoz ért, ami visszavitte otthonába.
– Hódi Bódi! Mikor hozod már a krumplit?!
– Mindjárt! – válaszolta Hódi Bódi, és megfogta a krumplis zsákot. Miközben lépkedett fel a lépcsőn a nagy zsákkal egyre csak azon gondolkodott, vajon elhiszik-e majd neki, hogy hol járt.

2016