Bánsági Petronella: Az ormányos hős

Egyszer volt, hol nem volt, az Állatkertben volt egy ormányos medve, akinek Tucka volt a neve. Hogy miért hívták így? Azért mert különösen rajongott a Tucc kekszért, Ezen kívül még rengeteg kedvenc étele volt, mint a muffin, torta, ropi, édességek, gumicukrok és még sorolhatnám. Ezért volt duci, mert folyton evett. A jó étvágy mellett, volt egy olyan hobbija, hogy titkos gödröket ásott és átment más állatok ketrecébe, vagy kiment az emberekhez Tucc kekszért. Így került a múltkor az oroszlánketrecbe is, de szerencsére egy gondozó kicsalogatta egy kis ropival. Tucka karcolás nélkül megúszta a kirándulást, közben beesteledett. Tucka még lefekvés előtt játszott a pajtásaival, aztán elaludtak, de nemsokára zajokat hallott és felébredt.
– Mi lehet ez? – gondolta – érzek valami szagot, megnézem mi ez – mondta és kiosont egy tikos járaton.
– Á biztos csak eldőlt valami – mondta, mert igen fáradt volt, de azért nagyon furdalta az ormányát a kíváncsiság.
– Nem tudok visszaaludni! No lemegyek a büfébe és eszem egy kis kekszet, ha már itt vagyok. Úgysem tudja meg senki – azzal bement.
– Hű micsoda szagok, micsoda ételek! Gyakrabban fogok jönni – mondta, és nekilátott a finomságoknak.

Bánsági Petronell rajza

Egyszer csak fekete alakok ugrottak be. Tucka megijedt. Az alakok kivették a pénzárgépből az összes pénzt és vittek magukkal más nasit is. Tucak úgy döntött inkább visszamegy a ketrecébe, de akkor meglátta a tolvajok félig megpakolt teherautójából kilógó Tucc kekszet. Rögtön abbahagyta az evést és futni kezdett a teherautó felé.
– Nyami! Az már az enyém! – Hoppá, abban a pillanatban a tolvajok elkapták.
Az egyik rabló megszólalt: – Na ezzel majd jó pénzt keresünk, ha eladjuk!
– Igen! – szóltak a többiek is. Azzal behajították a többi zsákmány közé a teherautó csomagtartójába és elindultak.
Közben felvirradt a nap. Az állatkertben mindenki felébredt, csak az ormányos medvék nyugtalankodtak. A gondozók megnézték, hogy mi a baj, hát látják, hogy hiányzik Tucka. Eközben a büfés nagyot sikított.
– Valaki kirabolt!
Hívták a rendőrséget, hamar odaértek és az állatkerti gondozók elmondták, hogy mi történt. A rendőrség hozzákezdett a kereséshez. Eközben a tolvajok “ezerrel” száguldottak. Tucka szomorú volt, szeretett volna találkozni a pajtásaival és közben a Tucc kekszet szorongatta. Most az egyszer nem volt éhes. A rendőrök sok kocsit megállítottak és “átfésülték” a csomagtartókat, hogy van-e benne gyanús dolog. Szerencsére az igazi tetteseket is megállították. A tolvajok zavarodottan válaszoltak a kérdésekre.
– Hol jártak az éjjel? – kérdezték a rendőrök.
– Sehol, most indulunk őőő… Bécsbe – mondták.
– Milyen célból?
– Óh… szóval – ekkor Tucka hirtelen sírni, nyöszörgni kezdett a csomagtartóban.
– Ez mi?
– Ez hát…őőő!
– Nyissák ki a csomagtartót!
A tolvajoknak nem volt más választásuk, A rendőrök azonnal megpillantották a pénzt, a zsákmányt és természetesen Tuckát is, aki örömében megtalálója nyakába ugrott. A tolvajokat letartóztatták, Tuckát pedig visszavitték az állatkertbe. Pajtásai vígan fogadták és játszottak naphosszig.
Itt a vége, ha nem hiszed menj el az Állatkertbe és kérdezd meg Tuckát! Vigyél egy kis Tucc kekszet is!

 

2017 Budapest

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.