Karácsony Gabriella: A szegény ember és a munka

Gratulálunk! Bekerültél a mesekönyvbe! 2017

Volt egyszer egy szegény ember, és annak volt két fia. A szegény ember éjjel-nappal dolgozott, hogy legyen amit egyenek a gyerekek, és legyen ruhájuk, amibe felöltözzenek.
A fiúk megszokták, hogy az apjuk mindent megcsinál, ők semmit sem kell csináljanak. Az ember kezdett öreg lenni már, és nem bírta olyan jól a munkát. Gondolta egyszer az ember magában, hogy ezeket a gyerekeket meg kellene tanítsa valamire, mert ha ő nem tud dolgozni, akkor éhen fognak halni, ő is és a gyerekek is. Egy nap magával hívta a mezőre őket, hogy megmutassa, mit kel tenni, hogyan kell dolgozni. A gyerekek beültek az árnyékba, és nem figyeltek az apjukra. A nagyobbik fiú azt mondta, hogy ő nem kell dolgozzon, mert ott van az apja, ő dolgozzon. A kisebbik fiú nem is figyelt arra, hogy mit mond az apja. Pár év múlva meghalt az apa. A fiúk felélték azt a kevés tartalékot, amit az apjuk gyűjtögetett, és utána nem tudták, hogy mit tegyenek. Dolgozni nem is tudtak és nem is szerettek. Akkor kezdtek gondolkodni, hogy egyszer az apjuk meg akarta tanítani őket dolgozni, de ők nem akartak dolgozni. A nagyobbik fiú azt mondja a testvérének:
– Mit eszünk holnap?
– Nem tudom – válaszolta a kisebbik.
– Hogyan lehet a tehéntől tejet venni?
– Nem tudom.
– A tojás honnan volt?
– Nem tudom.
– A disznó harap-e vagy rúg-e?
– Azt sem tudom.
A kisebbik fiú még mindig nem érezte a súlyát annak, hogy magukra maradtak, és ők kell megéljenek a saját keresetükből. A nagyobbik fiú megkérte a szomszéd bácsit, hogy tanítsa meg őket dolgozni. Nekiláttak a munkának, de nagyon lassan haladtak, nem bírták a fiúk a munkát. Minden nap egyre többet dolgoztak, és lassan megszokták a munkát. Ekkor jöttek rá, hogy az apjuk milyen keményen dolgozott azért, hogy ők jóllakjanak, és legyen ruhájuk.
Közös erővel megtanultak ők is dolgozni, és ügyes munkásemberek lettek. Még ma is a földjeiken dolgoznak, ha meg nem haltak.

2017 Gyimesfelsőlok

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.