Ella Fruzsina: Édességország

Itt a lefekvés. Lefeküdtem, de nem tudtam elaludni. Egyszer csak elnehezedett a szemem, és egy igen fura helyre csöppentem.
Beleszagoltam a levegőbe, eléggé cukros volt. A fák helyén nyalókák voltak. Gyalogoltam kicsit a cukormintás úton, és egy gumicukorházat pillantottam meg. Aztán még több ilyet cukorból. Rögtön tudtam, hogy ez csak egy álom. A kiskertekben kisnyalókák voltak ültetve. Volt ott egy park is, ahol egy málnaszörp tó volt, mellette pillecukor paddal. A felhők pedig vattacukorból voltak. El is kezdtem falatozni, de az ott lakók rám szóltak. Aztán egy kedves néni felvezetett a lakásába, ahol adott egy kis ennivalót. Ettem egy kicsit és pihentem. Aztán mondtam, hogy már mennem kell, biztos várnak, na meg iskolába kellene menni. A néni megértette és én el is indultam oda, ahonnan jöttem. Becsuktam a szememet és mire kinyitottam, otthon voltam a valóságban.
Anyukám már ébresztgetett. Mikor mentünk az iskolába, elmeséltem neki az álmomat ő meg nagyot nevetett.

2017 Budapest