Zöld Bettina Magdolna: Jankó és a királykisasszony

Gratulálunk! Bekerültél a mesekönyvbe! 2017

Egyszer volt, hol nem volt, még a Hetedhétországon is túl, élt egyszer egy szegény parasztember és annak felesége. A szegény házaspárnak volt hét gyermeke, és minden örömüket bennük lelték. Ám ahogy lassan telt múlt az idő, a gyerekek felnőttek, és elkerültek az szülői háztól. A szegény házaspár igen-igen búslakodott, mert attól féltek, hogy öregségükre egyedül maradnak. Ám valami csoda folytán egyszer történt, hogy született még egy gyermekük, akit Jankónak neveztek el. Igazán szorgos és okos gyerek volt, sokat segített a szüleinek a házimunkában.
Lassan telt múlt az idő, és Jankó is felcseperedett, és egy szép napon azt mondta a szüleinek:
– Édesanyám. édesapám! Én úgy határoztam, hogy elmegyek szerencsét próbálni, hogy ne éljünk ilyen nagy szegénységben.
– Fiam, már te is itt akarsz minket hagyni, mint a testvéreid? – kérdezte Jankó édesanyja kétségbeesetten.
– Dehogy is! Megígérem, hogy visszajövök! – mondta Jankó magabiztosan.
Nagy neheztelés után, de végül feltarisznyázta a házaspár a fiút, és útnak eresztette. Ám a lelkére kötötték, hogy három esztendőn belül térjen vissza hozzájuk.
Három éjjel és három nappal gyalogolt, mire elért egy kis faluba. Ott találkozott egy szegény emberrel, és ezt kérdezte tőle:
– Hallja maga jó ember! Nem tud-e erre valami jól fizető munkát?
– Hát fiam, itt csak a király tudna neked munkát adni, de a királyi palotán most nagy szomorúság ül, és ha kedves az életed, nem mész arrafelé! – felelte búsan az ember.
– Hát miféle szomorúságról beszél kend?
– Hát, a királykisasszony nem hajlandó senkihez sem hozzámenni, mert az egyiket túl modortalannak, a másikat túl modorosnak, a harmadikat túl unalmasnak, a negyediket túl humorosnak találta.
Ekkor a beszélgetést dobszó törte meg. Jankó is ment gyorsan, hogy megnézze, mire ez a nagy felhajtás.
– Figyelem! Figyelem! – szólt a kisdobos. – Közhírré tétetik, hogy a felséges király parancsára, bármilyen rendű és rangú ember szerencsét próbálhat a királykisasszonynál, ám ha nem felel meg elvárásainak, akkor halál fia lesz!
Ekkor Jankónak is felcsillant a szeme, hogy elmegy, és szerencsét próbál. El is indult, és már messziről látta, hogy a palota előtt hosszú sor kígyózott. Amikor még közelebb ért, már hallatszott a nagy ordítás, sírás-rívás a palotából, mivel senki sem tudott eleget tenni a királykisasszony óhajának. Mikor Jankóra került a sor, a királykisasszony a következő kérdést szegezte neki:
– Se oldala, se teteje, de a víz mégis megáll benne. Mi az?
Jankó megvakarta a fejét, és tűnődött egy keveset a válaszon, majd így felelt:
– Ez nagyon könnyű, a megfejtés természetesen a felhő.
Ekkor a királykisasszony elámult csodálkozásában, és ezt mondta:
– Mivel kitaláltad a megfejést, és ilyen eszes legény vagy, én is tartom a szavam, és hozzád megyek feleségül!
Ezek után Jankó elküldött egy királyi hintót a szüleiért, majd felkerestette a hét testvérét, és hetedhét országra szóló lakodalmat csaptak, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.

2017 Micske (Románia)