Kiss Gabriella: A húsvéti nyúl
Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy húsvéti nyúl, úgy hívták, hogy Nyúl Béla.
Nyúl Béla türelmetlenül várta a húsvétot. Így hát már több héttel húsvét előtt elkezdte festeni a hímes tojásokat. Volt köztük piros, kék, sárga és zöld színű. A nagy tojásfestésben elfáradt és elaludt. Amikor felkelt ránézett a naptárra és látta, hogy már csak két nap van húsvétig. Gyorsan megnézte a kamrában a hímes tojásokat, s meglepődve látta, hogy azok mind a földön vannak összetörve. Töprengett, hogy hogyan történhetett. Mivel semmi nem jutott az eszébe elindult gyorsan a boltba, hogy nehogy elmaradjon a húsvét az összetört tojások miatt.
– Jó napot, van még eladó tojása? – kérdezte a boltos Bagoly Benőt.
– Hu-hu a tojások már régen elfogytak, mert mindenki a húsvétra készülődik – válaszolta a bagoly.
Hazafelé ballagva, szomorúan lógatta tapsi füleit Nyúl Béla.
Útközben a baromfiudvar előtt haladt el. S eszébe jutott hogy a tyúkok biztos tojnak neki friss tojásokat és így megmenti a húsvétot.
– Jó reggelt tyúkanyó! Tudnátok-e nekem adni tojásokat, mert az összes hímes tojás, amit készítettem eltörött. Így gyorsan újakat kell festenem, mert mindjárt húsvét és a gyerekek nagyon szomorúak lesznek, ha nem találnak hímes tojásokat – mondta a nyúl.
– Szívesen adnánk neked, de sajnos elfogyott a kukoricánk, és így nem tudunk tojni friss tojásokat – felelte tyúkanyó.
– Sietek haza és hozok nektek kukoricát – válaszolta izgatottan Nyúl Béla.
Futott árkon-bokron át, hogy minél gyorsabban hazaérjen. Hazaérve az utolsó zsák kukoricát felvette a vállára és futva sietett vissza a baromfiudvarba.
Annyira sietett, hogy egy kőben megbotlott a dombtetőn és a zsák kukorica leesett a válláról és a szétszakadt zsákból a kukoricaszemek összevissza gurultak a domboldalon.
A nyuszi elkeseredetten sétált hazafelé.
Ahogy elsétált az édesség bolt mellett, a kirakatban megpillantotta a szebbnél szebb csoki tojásokat. Örömmel, berohant a boltba, hogy az összetört tojások helyet csoki tojásokkal lepje meg a gyerekeket.
– Szép napot Csoki Bogi, sok-sok csoki tojást szeretnék venni – mondta a nyúl.
– Nagyon szívesen adnék, de már csak azok maradtak, amik a kirakatban vannak – felelte Bogi a zsiráf.
– Nem baj, azokat elviszem, mert az én festett tojásaim mind összetörtek és nem tudok mit vinni a gyerekeknek húsvét reggelén.
– Hát miért nem ezzel kezdte, a raktárban van még sok csoki nyuszi, annak is nagyon örülnek majd a gyerekek.
Nyúl Béla boldogan válogatott, míg olyan sokat vásárolt, hogy nem bírta hazavinni, ezért kért a boltostól egy talicskát kölcsön, hogy azzal hazatolhassa a gyerekeknek járó édességet. A domboldalra érve óvatosan tolta a talicskát, hogy nehogy úgy járjon, mint a kukoricával. Az erdőn áthaladva furcsa hangokat hallott, megijedt, de akkor látta, hogy sok kis nyuszi leselkedve lopakodik utána. Boldogan ugrándozva kísérték haza Nyúl Bélát és segítettek neki az útközben elgurult tojásokat összeszedni.
Hazaérve furcsa neszt hallott a kamrából, benyitott és látta, hogy a kis nyuszik testvérei hímes tojásokat tesznek az összetörtek helyére.
– Hát ti mit csináltok? – kérdezte őket.
– Mi csak az összetört tojások helyére hoztunk szép hímes tojásokat, mert a testvéreink összetörték a többit, mikor bedobták a labdát játék közben. Reméltük, hogy sikerül kicserélnünk mielőtt észrevenné – felelték rémülten.
Nyúl Béla elmosolyodott, nem tudott rájuk haragudni, mivel elmondták az igazat és látta, hogy szorgosan próbálták a tojásokat pótolni.
Húsvét reggelén Nyúl Bélának a sok kis nyuszi segített kihordani a gyerekeknek a meglepetéseket, melyeket aztán örömmel keresgéltek a kertekben.
Még most is hordták volna, ha azok el nem fogytak volna.
2016
Előző bejegyzés
Következő bejegyzés