Garai Márk: Hódi Bódi az állatkertben
Egyszer Hódi Bódiék elkezdtek bújócskázni. Épp Brekkencs lett a hunyó.
− Számolhatsz! − mondta Hódi Bódi Brekkencsnek.
− Jó! − mondta Brekkencs Hódi Bódinak.
− 1…3…8…10…
Hódi Bódi eközben lerohant a pincébe, ott meglátott egy ajtót, kinyitotta, és bement. Az ajtó egy hosszú alagúthoz vezetett. Úgy tíz perc elteltével már kezdett világosabb lenni. A fényben Hódi Bódi meglátta egy lépcső körvonalait. Gyorsan odament, majd felment a lépcsőn. Amikor felért, a legtetején talált egy ajtót. Felnyitotta azt és hirtelen egy állatkert tárult a szeme elé. Észrevette, hogy egy csomó állat van benne börtönbe zárva.
− Úgy látszik, hogy az emberek megbolondultak − gondolta magában Hódi Bódi. Gyorsan elment a raktárhoz, kivette a csípőfogót, és elcsípte az állatok ketreceinek rácsait.
− Gyorsan! Rohanjatok! − Egy−kettő, egy−kettő! − mondta Hódi Bódi
− Mi a csuda?! Káprázik a szemem, vagy igaz, hogy kiszöktek az állatok? − kérdezte az egyik gondozó.
− Igaz, hogy kiszöktek − mondta a másik ember.
− Gyorsan! Fussatok! − vezényelte az állatokat Hódi Bódi.
− Kapjuk el az állatokat! − mondta az egyik ember.
Hódi Bódi pedig, ahogy tudta, elkezdte kifárasztani az embereket. A végére már annyira kifáradtak, hogy elment az erejük. Hódi Bódi eközben szépen, nyugodtan megkötözte, majd az állatok ketrecébe rakta őket. Miután ezzel végzett, felnyitotta az ajtót, azt az ajtót, amelyiken idejött, és bement. Gyorsan lerohant a lépcsőn, végig rohant az alagúton, kinyitotta az ajtót, és már ott is termett a pincében. Felrohant a lépcsőn, ezt az ajtót is kinyitotta, és szólt Brekkencsnek, hogy vége a bújócskának, mert még meg akarja mutatni neki az állatkertet.
Ha Hódi Bódi nem mutatta volna meg az állatkertet Brekkencsnek, a bújócska is tovább tartott volna.
2016
Előző bejegyzés
Következő bejegyzés