Méhes Anna: Mi kell a boldogsághoz?

Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!

Messze tőlünk, van egy hely, ahol mindenki barátságos. Ott, a Napon kívül, minden fényforrást egy-egy szív alkot. Ha két barát összevész, egy szív kialszik, de ha két ember összebarátkozik vagy kibékül, akkor meggyullad egy kifakult szív.
Valamikor a régi időkben, volt a királyi kastélyban egy gyémánt, amely megmutatta, hányan vannak éppen jóban és hányan rosszban. Az ékkő soha nem volt teljes, ugyanis élt egy tündér, akit nem lehetett megszelídíteni. Mindig szomorú volt és elégedetlen. Bárki ment is oda hozzá, hogy beszéljen vele, nem tudta felvidítani. Még a királyi család is próbálkozott. Végül az emberek még meg is haragudtak egymásra, mert összevitatkoztak, hogyan kellene kibékíteni morcos tündérüket. Mindenki megharagudott a másikra, ezért a város egyre sötétebb lett. A szívek kezdtek elhalványodni, a gyémánt sem mutatott jót. Ahogy a többség összeveszett, a tündér rájött, hogy mindez miatta történt, ezért hirtelen mindenkivel jóban szeretett volna lenni. Próbált volna már barátkozni, de gorombák voltak vele. Visszament lakóhelyére, és valamit csodásat kezdett készíteni egy könyv alapján. Egy főzet volt az, csupa egészséges dologból, amivel majd vissza tudja változtatni az embereket, olyanná, amilyenek régebben voltak. Pár órával később már kész is lett a varázsital. Visszament a városközpontba és ott frissítőként árulta. Először csak páran, aztán már a fél város kóstolgatta a csodaszert, de főleg annak örültek, hogy a tündért boldognak látták. Próbálták mindenhol árusítani, hogy minél többen igyanak belőle. A városban egyre nagyobb lett a fény. Már csak egy környék maradt, ahol haragudtak egymásra. Oda már együtt mentek a népek felvidítani a többieket. Végre megint jóban volt a sokaság. Amikor az utolsó emberrel is megitatták a cseppnyi gyümölcsszirupot: Csoda történt! Mindenki barátságos volt mindenkivel, ezért a gyémánt teljesen tele lett szeretettel és örök fényt adott.
A lakosság nagyon örült, hogy a tündér jó útra tért, és megmentette őket. Azóta is boldogan élnek abban a távoli országban.

2016