Réczi Noémi: Kukorica királyfi

Élt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy király. Annak volt egy oly’ szépszemű fia, hogy olyat még világ nem látott. A királyfi szerette apját, mivel mindig ki mehetett a kukoricaföldre vele. El is mondom, hogy ragadt rá a Kukorica királyfi név. Egy szép nyári napon megkérte apját, had menjen ki a kukoricaföldre. Fiú szegényes körülmények között nőtt fel, mielőtt az édesapja király lett. Régen apja mindig a kukoricaföldön volt, hogy legyen mit enniük. Fia is mindig vele ment.– m. Kelj fel onnan! Most, míg szépen mondom!!
Erre Kukorica királyfi nagyon megharagudott, és ment panaszkodni édesanyjához.
– Jaj, édesanyám, elestem!
– Nahát fiam! Nem halsz bele!
Nagyon elege lett a fiúnak, és egyszer csak köddé vált. Nagyon sokáig keresték, de semmi. Kukorica királyfi meghallotta, hogy édesapját királlyá választották. Erre elment a kis parasztházukba. De senki nem volt ott. Meglátta a nagy palotát, elment oda. A fiú már 20 esztendős volt. Mindenki megörült neki, és akkora lakomát csaptak, teli kukoricásnál kukoricás ételekkel. Furcsa, a legény már megint elesett, és megint pont egy kukoricaszembe. A szeme hirtelen átváltozott egy-egy kukoricaszemre.
Még egy ünnepélyt csapott a királyság, mivel a Kukorica királyfi megtalálta feleségét.
A királyságát odaadta neki, és még egy lakomát tartottak, most kukorica nélkül. Ha a szeme át nem változott volna, az én mesém is tovább tartott volna.

2016