Rezessy Adél: A füstölgő fa

Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!

Kata állandóan hencegett, hogy ő bizony senkitől és semmitől sem fél. Tényleg nagyon bátor kislány volt, addig a napig, amíg valami furcsa nem történt vele. Elmesélem.
Kata 8 éves kislány létére nem félt sem a boszorkányoktól sem a szellemektől, de még a szörnyektől sem, tudta már nagyon jól, hogy csak a mesékben léteznek ilyenek. Akkor sem ijedt meg, ha testvére a szekrénybe bebújt, és hirtelen kivágta az ajtót, úgy próbálta megijeszteni.
Egyik őszi délután elhatározta, hogy felmegy a házuktól nem messze található pincehegyre, színes leveleket gyűjteni. Elhívta a legjobb barátnőjét is, Lucát.
Sok színes falevelet gyűjtöttek már, amiből lovat szerettek volna készíteni, mert kedvenc közös állatuk a ló volt, ezért is voltak olyan jó barátok. Már el is határozták, milyen lesz a falevél ló, de a ló sörényéhez nem találtak szép piros színű levelet, amit még lázasan keresgéltek. Kata azt javasolta, menjenek beljebb az erdőbe, mert ott biztos találnak piros levelet. Luca nem akart, mert már elkezdett sötétedni, és különben is nagyon félős kislány volt. De Kata erősködött:
– Ugyan már, mit félsz ennyire? Nincsenek boszorkányok, meg szellemek egy erdőben! Gyere velem, majd én megvédelek!
– Hát jó! – mondta Luca.
Ahogy a fák közé értek, egyszer csak észre vettek valami furcsát. Valami füstölgött. Először azt hitték, cigarettát dobtak el, és az füstölög még. Közelebb mentek megnézni. A füst nem a földből jött, hanem egész magasból. Ekkor megpillantottak egy korhadt, öreg fát, ami már lukas volt belül, de még állt. Abból jött ki a titokzatos füst. Ettől úgy megijedtek, hogy elkezdtek reszketni, majd egy nagy bokor mögé bújtak. Ott meg sem mertek moccanni, csak nézték, ahogy füstöl a fa. Kata mindig azzal dicsekedett, hogy semmitől sem fél, de most annyira megijedt, hogy még a könnyei is potyogni kezdtek. Ettől Luca megbátorodott:
– Majd én megnézem mi az! Viszek magammal köveket is.
Felkapott néhány nagy követ, és dobálni kezdte a fát, ami ettől még jobban füstölt. Ekkor vette észre Luca, hogy a fa túloldalán nagy taplógombák vannak, azokból száll a gombapor, amire azt hitték, hogy félelmetes füst. Nagyon nevetett, és elmesélte Katának mitől ijedtek meg ennyire.
Kata reszketve előmászott a bokorból, és nagyon szégyellte magát, hogy ő, a mindig bátor, így megijedt egy kis gombaportól! Megfogadta, hogy soha többet nem fog hencegni.

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.