Menyhárt Kinga: Kard, ki a tokból!

Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!

Egyszer volt, hol nem volt, hetethét országon is túl, élt egyszer egy király.
Ennek a királynak volt egy olyan csodaszép lánya hogy a napra lehetett nézni de reá nem. Egyszer ezt a királykisasszonyt elrabolta a hétfejű sárkány. Bizony a kiráy nagyon elszomorodott, hogy az ő egyetlen lánya ilyen szomorú sorsra jutott. Egyszer mit gondolt, mit nem, kihirdette az egész országban hogy annak adja a lányát feleségül aki kiszabaditja a sárkány karmai közül.
Próbálkoztak ott mindenféle királyfiak, hercegek meg kitudja milyen nemesemberek, de bizony mind fejüket vesztették. A sárkányt egyiknek sem sikerült legyőzni. Egyszer arra vetődött egy szegény vándor legény, hát látja hogy mindenki szomorú, senkinek sincs mosoly az arcán. Megkérdi egy asszonytól, hogy miért olyan bánatos itt mindenki? Az asszony elmeséli hogy mi történt az országban. Erre a vándor legény így szólt:
– Egy életem, egy halálom én már „eztet” megpróbálom.
Megy is a vándor legény jelentkezik a királynál s mondja a királynak:
– Felséges királyom, életem halálom a kezébe ajánlom, én a királykisasszonyt jöttem megmenteni.
– Menj hát fiam, de jobb ha tudod, hogy onnan senki élve haza nem került.

Menyhárt Kinga Kard neti

Menyhárt Kinga rajza Gratulálunk, bekerült rajzod a mesekönyvbe!

Megy a szegény vándorlegény, hogy keresse meg a sárkány birodalmát. Estére egy sűrű erdőbe téved. Ott egy tisztáson tüzet rak hogy megmelegedjen. Amint ott üldögél oda megy egy öregasszony, s engedélyt kér, hogy ő is leülhessen melegedni. Meg is engedi a legény, mert már nagyon unatkozott és meg is sajnálta az öregasszonyt. Amint beszédbe elegyednek elmondja a fiú mi járatba van, mire adta árva fejét.
– Tessék, fogd ezt a kardot – mondta az öregasszony – és csak annyit mondj: „Kard, ki a tokból!” és a kard levágja a sárkány mind a hét fejét. Te is jó voltál hozzám, én is az vagyok hozzád. Ezzel az öregasszony eltűnt. Reggel aztán útra kelt a legény, s ment mendegélt amíg meg nem találta a sárkány birodalmát. Amint benyitott a sárkány kastélyába, hát mit látott! Egy gyönyörűséges lány ült egy padon, és sirdogált. Azt kérdezte tőle, amint ránézett fekete-gyémántként csillogó szemeivel:
– Mit keresel te itt?
– Jobban tennéd ha haza mennél, mert jön mindjárt haza az uram a hétfejű sárkány és fejedet veszi –mondta a bánatos királykisasszony.
– Én bizony haza nem megyek – mondta a legény – amig meg nem mentelek.

Menyhárt Kinga_kard_ki_a_tokból_ bodnár csaba

Bodnár Csaba illusztrációja Gratulálunk, bekerült rajzod a mesekönyvbe!

Még egy félóra sem telt bele jött a sárkány, nagy dirrel-durral. Bizony lett ott nagy csete-paté. Egyszer csak elkiáltja magát a legény: „ Kard, ki a tokból!” Erre a kard kiugrot tokból s lekaszabolta a sárkány mind a hét fejét. A legény hazavitte a királykisasszonyt, aki bizony megszerette a megmentőjét. A király nagyon megörvendet a lányának. Hozzá is adta feleségül a vándor legényhez ahogy megigérte. Csaptak egy nagy lakodalmat, és azota senki sem szomorú az országban. Még ma is élnek ha meg nem haltak. Aki nem hiszi járjon utána.

2016

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.