Fóti Garay János Általános Iskola 2.a osztálya: Megváltozott királyságok

Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!

Egyszer volt, hol nem volt, a szikrázó kék színű üveghegyen is túl, ahol a kurta farkú kismalac se túr, volt annak az üveghegynek a tetején, egy kacsalábon forgó üvegpalota. Ebben a palotában élt egy hatalmaskodó, gazdag király gyönyörűséges leányával. Olyan szép volt, hogy a napra lehetett nézni, de reá nem.
Az öreg király nagyon irigy volt, irigyelte a szomszéd király országát. Ezért minden éjjel, éjfélkor, kiküldte hatalmas fekete seregét a szomszéd királyság határához, hogy támadják meg ellenfelét. A háborúskodásnak se eleje, se vége nem volt, már szinte senki sem emlékezett a háborút kiváltó okokra. Az öreg király leánya is örökölt apja rossz tulajdonságából, rettenetesen undok volt. A palota közvetlen közelében zöldellett egy csodaszép erdő. Itt éldegélt szüleivel a kis unikornis, aki éppen egyidős volt a királylánnyal. Barátkozni, játszani szeretett volna a leánnyal, aki mindig elutasította a közeledését.
– Gyere velem játszani! – kérlelte a fiatal unikornis.
– Nem megyek, nem érek rá! – vágta rá a királylány.
Pedig éppen ebben az időben történt, hogy az öreg király segítséget kért az unikornis apjától, hogy végre legyőzhesse a szomszéd ország királyát, s megszerezhesse annak vagyonát. A királylány nem értette, hogy apja miért ragaszkodik annyira a szomszédos ország megszerzéséhez, hiszen mindenük meg volt, amire csak szükségük lehetett.
– Édesapám! Miért háborúzik állandóan? Miért nem hagyja békén azt a másik országot? – kérdezte az apjától a leánya.
– Nem mondom meg, nem tartozik rád! – felelte az öreg király, aki maga sem tudott már erre a kérdésre válaszolni. Ezért a leány úgy döntött, hogy elmegy a szomszéd királyhoz, s megkérdezi a háborúskodás okát. Megpróbál beszélni vele, hogy véget vethessen a folyamatos csatározásoknak. Ment, mendegélt a rengeteg erdőben, amikor találkozott egy rókával.
– Gyere velem játszani! – kérlelte a róka.
– Nem megyek, nem érek rá! – válaszolt a királylány. Undok módon hátat fordított, és folytatta útját. Ahogy tovább ment, mendegélt, találkozott egy nyuszival.
– Gyere velem játszani! – kérlelte a nyuszi.
– Nem megyek, nem érek rá! – vágta rá ismét. Undok módon hátat fordított, és meg sem állt a szomszédos ország palotájáig. A király szívesen fogadta, de ő sem árulta el az ellenségeskedés okát. Éppen távozni készült a szomorú királylány, amikor a király fia a palota ablakából megpillantotta. Tüstént beleszeretett.
– Egy életem, egy halálom, ezt a leányt feleségül veszem! – gondolta magában.
Már a kastély kapuja felé tartott a leány, amikor a király egyik lovasának a lova hirtelen megbokrosodott, s majdnem eltaposta. Ekkor megjelent a leányt titokban követő három állat, a róka, a nyuszi, az unikornis, és megmentették az életét. A róka és a nyuszi elvonta a ló figyelmét, az unikornis pedig a hátára kapta, s felrepült vele a királyfi ablakába. A fiatalok egymásba szerettek. Úgy döntöttek, hogy együtt beszélnek szüleikkel, s megakadályozták a két ország háborúját. A királyfi és a királylány jó hatással voltak egymásra, megváltoztak, és szoros barátságot kötöttek az állatokkal.
– Olyan jó jónak lenni! Olyan jó másokkal jót tenni! Olyan jó másokat szeretni! – mondták egymásnak.
Hét országra szóló lakodalmat csaptak, bölcsen és igazságosan uralkodtak birodalmukban, amelyet megörököltek. Holnap legyél a vendége te is, a megváltozott királyságoknak!

2016

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.