Szenczi Borbála: Fontos vagy!
Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!
Volt egyszer egy kislány, Áginak hívták. Neki volt egy régi és ócska játékbabája, aminek a ruhája igazi nemes anyagból készült. Egyszer Ági mamája beszólt a kislány szobájába:
– Ági, gyere! Megyünk a nagyiékhoz.
– Megyek anyu! – és gyorsan felkapta a játékbabáját, aztán elindult az előszobába, hogy felvegye a cipőjét. Miután felöltözött gyorsan kiment a kertbe, hogy beüljön a szép piros kocsiba. Már indultak is Szegedre (mivel ott laktak a nagymamáék). Egy fél óra múlva megálltak egy benzinkútnál, ami mellett volt egy gyönyörű nagy virágos rét. Kiderült, hogy Ági anyukája épp itt akart piknikezni. Leültek hát, és beszélgettek.
– Anya, elmehetek szaladgálni?
– Hát persze kicsim!
Ági elfutott a babájával. Meglátott egy nem is olyan messze lévő hintát. Elment, hogy hintázzon. Pár percet még játszott, majd meghallotta anyja hangját:
– Ági, gyere folytatjuk az utat!
A kislány el is indult. De egy valamit nem vett észre. Beült a kocsiba és pár perc után észrevette, hogy babája nincs vele. Elkezdett sírni. Anyukája visszament, de nem találta. A baba egy éjszakát várt ott.
Egyszer egy nap jött egy szegény bolti árus. Meglátta a magányos babát. Hazavitte, hogy megjavítsa. Közben Ági családja plakátokat tett ki a játékról. Egy nap egy kedves kis bácsi csöngetett be hozzájuk. Ági papája nyitott neki ajtót. Az öreg szelíden odanyújtotta neki a babát. A papa köszönetet mondott neki és gyorsan lehívta kislányát.
Ági nagyon,de nagyon örült. Még meg is ölelte a bácsit.
Talán még a mai napig is boldogan játszik régi, de fontos játékával. Ha Ági babája meg nem lett volna, az én mesém is tovább tartott volna!
2016
Előző bejegyzés