Urbán Flóra: Új esély

Gratulálunk! Bekerültél a mesekönyvbe! 2017

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy oroszlán, aki igaz, kölyök volt, de már ilyen kis korban is arról híresedett el, hogy az iskolában mindenkit bántott és csúfolt. Így barátokra nem tehetett egy könnyen szert.
Vele egy osztályba járt egy kis nyuszi, akinek pont ugyanakkor volt a születésnapja, mint neki. Lionel nagyon bosszús volt ezért. Elhatározta, hogy rendez egy óriási zsúrt magának, s erre meghívja az összes osztálytársát. Mikor a kis nyuszi, Peny meghallotta ezt a tervet, kétségbeesett. Tétovázás nélkül elkezdte megírni és kiszállítani a meghívókat, feldíszíteni az otthonukat, és még a helyi kisboltba is elment, hogy beszerezze a hozzávalókat a süteményekhez és természetesen az epres tortához. Ez mind szép és jó volt, csakhogy Lionel is hasonlóan tett. Sőt, a munkába egész családját bevonta, hogy neki minél kevesebbet kelljen dolgoznia.
Mikorra mindketten elkészültek, pontban négy órakor megkezdődtek a szülinapi zsúrok. Az állatkölykök szép lassan megérkeztek Peny bulijába, azonban Lionelnél senki sem jelent meg. Az oroszlán már majdnem elkezdett sírni, mikor fejéből kipattant az az ötlet, hogy elmegy a másik rendezvényre, és átcsábít mindenkit magához. Megközelítette a nyuszi házát, és már kívülről hallotta, hogy mindenki nevet és jól érzi magát. Fura érzés járta át, olyan, amilyet még sosem érzett; irigy volt arra, aki a barátjával lehetett. Elfogta a félelem, hogy mit gondolnak majd róla, ha beállít csak úgy, meghívás nélkül.
Hosszas tanakodás és gondolkodás után megértette, mit csinál rosszul. Amellett döntött, hogy ezt így nem fojtathatja tovább. Erőt vett magán, és belépett a kívülről szűkösnek tűnő, de belül tágas házba. Mindenki csodálkozva nézte, egyedül Peny lépett elő a tömegből, s ezt mondta:
– Mi járatban vagy, Lionel? Hát mégis el tudtál jönni? Gyere, foglald el a helyedet! De jó, hogy te is itt vagy velünk! – a nyuszi egy asztalhoz vezette őt, ahol névtáblák voltak kirakva minden egyes székhez.
– Váó! Ez a ház gyönyörűen fel lett díszítve! – nézett körül a ragadozó. – De még mielőtt bekapcsolódnék a táncba, légy szíves áruld el, hogy miért bánsz velem úgy, mint egy baráttal, miközben sokat ártottam neked. Miért mondtad azt, hogy ,,Hát mégis el tudtál jönni?”, mikor nem is hívtál meg a zsúrodra?
– Erre könnyű válaszolni. Azért bánok veled úgy, mint egy baráttal, mivel adok neked egy esélyt, és azért mondtam ezt, mert küldtem neked egy meghívót.
– Köszönöm az esélyt! Köszönöm a meghívót, és megfogadom, hogy többé nem zargatom az állatokat, és nem gonoszkodom velük.
Így történt az az eset, amikor az oroszlán, az állatok királya is hibázott, viszont egy kis nyúl, egy „alattvaló”, segített rajta. Ha az oroszlán nem jött volna, akkor az én mesém is tovább tartott volna.Aki nem hiszi, járjon utána!

2017 Gyöngyös

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.