Pinke Zsófia: Az aranypalota átka

Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!

Egyszer volt, hol nem volt, volt az Óperenciás-tengeren is túl egy nagy aranypalota. Ebben a palotában egy nagyon makacs király élt a három lányával. Egyik nap betért a palotába egy szegény öreg koldus, aki így szólt:
– Jó napot kedves uram, szállást kérnék estére.
– Egy ilyen koldusnak? – nevetve mondta az úr és legyintett egyet.
Hirtelen a koldusból egy varázsló lett, s így szólt:
– Nem adtál nekem szállást pedig szépen kértem, ezért a tettedért örökre megátkozom a palotádat!
A palota hirtelen tiszta mocsaras és saras lett, de ez nem volt elég. Mindenki állattá változott, kivétel a legkisebb királylányt, mert ő mindig jószívű volt. Szegény kis királylány! Odaszaladt apjához, aki varacskos disznó formájában ült a trónon. Aztán futott a két lánytestvéréhez, a legnagyobb testvére csimpánzzá, a középső pedig papagájjá változott át. A kis királylány nem tudott mit csinálni, így álomba sírta magát. Másnap mikor felkelt, nem találta apját, így gondolta, megkeresi. A palotában nem volt. Észrevett disznó lábnyomokat, elkezdte követni, az erdőbe vezetett. A bokor mögött hangokat hallott, megnézte mi lehet. Mit látnak szemei? Apja a sárban hemperegve röfögött. A varázsló ott állt és annyira nevetett, hogy potyogtak a könnyei. A nagy nevetésben megcsúszott és beleesett a sárba, ahonnan nem tudott kimászni. A királylány megsajnálta és kihúzta onnan, majd a varázsló így szólt:
– Jót cselekedtél! – mondta, csettintett egyet és eltűnt.
A királylány ránézett apjára, aki visszaváltozott emberré. Megölelték egymást és hirtelen a palotában találták magukat. Körülnéztek és látták, hogy a palota lakói állatok maradtak.
– Most mi tévők legyünk? – kérdezte a király.
– Gondoskodni kell róluk! – mondta a királylány.
Volt köztük egy félszemű, csúnya szőrű, sánta kutya. A király nagyon megszerette. Minden nap neki adott először ételt és italt. Mindenhova magával vitte. Egy nap hiába hívta a kutyát, nem jött elő. Helyette megjelent a varázsló.
– Én voltam a kutya, próbára tettelek! Kiálltad a próbát, ezért feloldom az átkot!
A király megtanulta a leckét és ezek után mindig segített a szegényeknek.

2016