Cserhalmi-Szabó Hanna: Varázslatos labirintus

Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, akit úgy hívtak, hogy Karola. Karola furcsamód már 1 hónapos korában kitűnően korcsolyázott, és ezzel bizonyította nem mindennapi egyensúlyérzékét.
Egy napon a világ legügyesebb műkorcsolyázója, Karlos Verk (aki egyébként gonosz ember hírében állott) meghívta őt egy különleges palotába. A palotában 1000 szoba volt, s azok közül 999 lakott volt; az utolsó szoba viszont a fél kastélyt elfoglalta. Miközben Karola azon gondolkodott, vajon mi lehet abban az utolsó szobában, Karlos már hívta is őt edzeni egy igen bonyolult gyakorlathoz, így nem volt sok ideje a töprengésre.
A lánynak kezdett gyanússá válni a fiú, így egyre tartózkodóbban viselkedett vele, és egyre többet gondolkodott az 1000. szoba rejtélyén. Már egy hete ott volt, és csak edzett, edzett és edzett. A hetedik nap este Karlos hirtelen álmában megragadta, és elvitte. Amikor a lány felébredt, egy nagy labirintusban találta magát. Az a labirintus nem egyszerűen egy útvesztő volt, hanem mágia szőtte át.

Cserhalmi-Szabó Hanna kollázsa

A közepén egy üvegládában korcsolya és egy csodaszép korcsolyaruha volt; rajtuk átok: aki hozzájuk ér, elveszíti az összes erejét. Erre egy versben írott figyelmeztetés hívta fel a figyelmet:

Figyelj vándor, vagy te rab,
Ne érj hozzá, vagy kikapsz!
Varázslat e kincsek őre,
Csak úgy vedd ezt kézbe,
Ha őszinte szándék vezet téged kifele.

Ez a vers nagyon megrémítette azokat, akik csak kíváncsiságból tévedtek be, mert azok soha nem juthattak már ki; de Karola, akit elraboltak és ide bezártak, kijuthatott. Csodálatos egyensúlyérzéke kivezette őt az útvesztőn át: ha a helyes irányt akarta megtudni, csak felugrott, körbenézett, majd tovább haladt. Egy óra múltán megérkezett, felhívta a rendőrséget, akik letartóztatták az emberrablót.

2016