Röthler Orsolya Mária: Egy manó kalandos élete

Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy manó. Ez a manó nagyon szerette a kalandokat. Mikor tíz éves lett elhatározta, hogy elindul szerencsét próbálni. Elvitte magával apja tarisznyáját és egy kis ételt. Úgy gondolta, hogy szívesen kiderítené, vajon vannak-e tündérek! Elindult hát Kelet felé. Sokáig ment, mikor elért egy óriási kapuhoz. Bekopogott. Mikor kinyílt az ajtó megpillantott egy óriási sárkányt, aki az ajtó mögött rejtőzött. A manó ügyesen megküzdött a sárkánnyal, s mikor az állat elpusztult, meglátta a következő ajtót. Ide is bekopogott és az ajtó megint kinyílt. Most egy gonosz boszorkány állt vele szemben. A derék hős a boszorkánnyal is megküzdött. Miután legyőzte a boszorkányt, már nem talált ajtót, hanem egy gyönyörű palotát látott. A manó arra gondolt, hogy bemegy. Az ajtóban az őrök megkérdezték tőle, ki ő. A manó így felelt:
– Korgátay Elemér vagyok, Manóföldről.
Az őrök tisztességes embernek találták, ezért beengedték. A manó azt kérte, hogy vezessék tüstént a királyhoz. Mikor a király meglátta, megkérdezte, hogy mi járatban van errefelé ahol évek óta nem járt senki, mert senki sem tudta legyőzni az akadályokat. A manó elmondta, hogy szerencsét próbálni indult és kideríteni, hogy léteznek-e tündérek. A király elmosolyodott és ezt mondta:
– Kedves manó úr! Látom, hogy maga jó ember, ezért megosztom önnel egy felfedezésem eredményét. Tündérek nem léteznek. De van egy ötletem. Nem szeretném, hogy szomorúan térjen haza otthonába, ezért szeretném, ha feleségül venné Alízt, a leányomat.
A manó nagyon figyelt a királyra, s elhatározta, hogy elveszi a király leányát feleségül.
– Felséges királyom-életem halálom kezébe ajánlom, nagy örömmel elveszem feleségül a leányát – mondta a manó.
A király nagyon boldog volt, hogy a manó feleségül veszi a lányát. Megmutatta neki a kastélyt és a szobáját. Másnap mikor Elemér felkelt és felöltözött, az ajtaja előtt állt egy óriás, aki elkábította és elvitte őt. Mikor felébredt egy erdő közepén találta magát. Az óriás éppen őt nézte, s mikor felébredt így szólt hozzá:
– A nevem Sámuel, és én voltam az egyik jelölt, aki feleségül akarta venni Alizt, ám aznap mikor felvettem az esküvői szmokingot a föld alá süllyedtem és egy gonosz boszorkány fogságába estem, aki megitatott velem egy szérumot, amitől óriás lettem.
A manó végighallgatta a beszédet és elgondolkozott. Pár perc után így felelt:
– Kedves Sámuel! Köszönöm, hogy ezt elmondtad nekem. Visszamegyek és veszek egy szmokingot a városban és akkor nem kell felvennem azt, amit a király ad és így nem fogok a boszorkány fogságába esni, mint te. Most pedig kérlek, vigyél vissza a palotába, mert észreveszik, hogy eltűntem – mondta a manó.
Sámuel így válaszolt:
– Nagyon szívesen visszavinnélek, de előbb segíts nekem visszaváltozni – kérte az óriás.
– Örömmel segítek neked, csak mondd meg, hogy hogyan – válaszolta a manó.
– Köszönöm. Kérlek húzd ki az egyik hajszálamat és ásd el, utána hozz egy levelet és etesd meg velem majd pördülj meg háromszor és mondd ezt: „Kedves óriás, kedves boszorkány, kedves óriás! Kérlek legyél ember!”
A manó elvégezte a feladatokat és abban a pillanatban, ahogy kimondta a szavakat, Sámuel visszaváltozott emberré.
Elemér szóhoz sem jutott a döbbenettől, olyan gyönyörű volt Sámuel.
– Te királyfi vagy? – kérdezte a manó.
Sámuel nem válaszolt.
– Te királyfi vagy? – kérdezte újra Elemér.
Sámuel bólintott. A két fiú elindult a palota felé. Mikor a király meglátta Sámuelt, teljesen ledöbbent és elnézést kért, amiért ezt tette vele. Sámuel megbocsátott a királynak és kérte, hogy hadd maradjon itt az esküvőre.
Elemér ezt mondta a fiúnak:
– Kedves barátom! Téged illet Aliz keze, így hát vedd feleségül és éljetek boldogan.
A király nagyon boldog volt, hogy a leányát egy herceg veszi feleségül.
Elemér megvárta az esküvőt majd tovább járta a világot és más rejtvényeket és titkokat fejtett meg. Aliz és Sámuel pedig boldogan éltek, míg meg nem haltak. Itt a vége fuss el véle!

2016

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.