Vadász-Nagy Viktória: Az utazás

Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!

Volt egyszer egy kis varázs-nyalóka. De ő nem mindent tudott csinálni, például teleportálni vagy időutazni nem tudott, de ha megérintett egy madarat, akkor hirtelen megtanult repülni. Azonban minden képesség csak egy óráig hatott.
Nagyon szeretett utazni a világ körül, úgy tervezte, hogy a világ minden apró szegletébe el szeretne jutni, amíg van rá lehetősége.
Egyik nap, mikor egy család táskájában feküdt és ment Japánba Floridából, meghallotta, hogy a következő átszállási pontnál egy repülőgép megy Rómába. Neki nagy álma volt eljutni oda, ezért kitalálta, hogy nem Japánba megy, hanem inkább Rómába. Hirtelen kiugrott a táskából, át egy másik szép piros sminktáskába, egy másik családhoz. Felvitték a repülőre és utaztak. Majdnem három óra volt az oda út. De nagyon megörült, mikor leszálltak. Az lett az első gondolata, hogy meg akarja nézni a látványosságokat, kezdve a római Colosseummal. Meglátott egy buszt, ami éppen oda tartott, de már elindult. Ekkor vett észre egy galambot és egy hangyát. Először megragadta a hangyát és összezsugorodott, így már könnyebben oda tudott jutni a galambhoz. El is érte, és így egy kis repülő hangya lett. De a Colosseum kétórányi útra volt. Mikor lejárt az idő, éppen egy háztető felett repült. Ott lepottyant. Ezt a sors akaratának hitte, mert egy szegény kis nyalóka egy elhagyott háztetőn nem tud sok mindent kezdeni. Egyszercsak zörgést és kiabálást hallott a lépcső felől. Mintha egy csapatnyi ember jönne fel. Gyorsan hanyatt vágta magát és nézte, hogy mi történik. Hat ember lépett hirtelen a tetőre, akik egy hetediket megkötözve ráncigáltak. A nyalóka hirtelen rájött, hogy egy bűntény szemtanúja. Mikor a banda menekülésre fogta a dolgot, a bandavezér odasétált a tetőszéli korláthoz, ahol a nyalóka éppen feküdt, s nem vette észre, elcsúszott rajta. Mivel megérintették egymást, a nyalóka majdnem két méteresre nőtt. A banda hirtelen berezelt és elmenekültek. Úgy gondolta mivel most nőtt lába, így futva is haladhat egy kicsit. Így hát el is indult. Még egy félórányit tudod szaladni, mikor elmúlt a képessége. Nagyon gyorsan tudott haladni, mert ki ne állt volna félre egy óriási futó nyalóka láttán. Ezután már kevésbé haladt, de mégis közelebb ért. Egy óvoda előtt ült le pihenni egy padra, egy másik nyalóka mellé. Elmondta, hogy el szeretne jutni a Colosseumba. Így megbeszéltek egy tervet, miszerint a régebb óta ott levő nyalóka elbújik, hogy a gazdája, aki éppen oda akar menni ahova a varázsnyalóka, majd elviszi magával. A másik nyalóka leugrott a pad alá, a megbeszéltek szerint. Nem kellett túl sokat várni. Egy kisfiú és az anyukája lépet ki az ajtón, de a kisfiú elfelejtette felvenni a nyalókát, úgyhogy a nyalóka összeszedte minden erejét, és beugrott az anyuka táskájába. A táskában egy újabb nyalókával találkozott. Neki is elmondta hova tart, és mit szeretne. Elmondta azt is, hogy neki nincs otthona, és hogy állandóan utazgat.
Mikor elértek a római Colosseumhoz a nyalóka kipattant a táskából, és a Colosseum közepére szaladt. Ott aztán hanyatt feküdt és becsukta szemeit, nem akart már mást látni, ami ennél szebb vagy csúnyább lehetne. Egész este gyönyörködött a látványban, mikor az egyik dolgozó fogta és kidobta egy kukába. Így ért véget egy kalandvágyó kis nyalóka története, akinek beteljesült az álma.

2016

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.