Bérdi Máté: Tüzesnek és Lángnak a Magashegycsúcs lesz az otthona

Gratulálunk, bekerültél a mesekönyvbe!

Valamikor régen, az Üveghegyen túl, a Sárkányok Birodalmában, élt egyszer egy Láng nevű sárkány.
Lángnak született négy gyermeke, Tüzes, Füstölgő, Hamuszóró és Lángocska. Tüzes gyakran volt együtt anyukájával, Tűzcsóvával, és három kistestvérével, mert apukájuk el volt foglalva a birodalmi ügyekkel.
Ezekben az időkben működő képes volt a Kráó nevű vulkán, amely nem egy sárkány vesztét okozta. Az élelem messze volt a birodalomtól, mert nagy szárazság uralkodott ezen a vidéken. Minden sárkány családból ketten mentek el vadászni a Magashegycsúcshoz. Tüzes nagyon izgatott volt, mert apjával most ment először életében élelemért.
– Nagyon sajnáljuk, hogy nem leszünk együtt! – szomorkodott Tűzcsóva és Tüzes három kistestvére.
Amikor a sárkányok nyugovóra tértek, Láng és Tüzes elindultak egy nappal előbb a magas hegycsúcs felé.
– Apa, mikor érünk oda? – kérdezősködött Tüzes öt percenként.
– Nyugalom, hamarosan ott leszünk. – mondogatta az apasárkány.
Amikor ez elhangzott, kirajzolódott a Magashegycsúcs, és a körülötte elszórt kisebb–nagyobb lankák.
– Megérkeztünk! – bukfencezett örömében Tüzes.
– Leszállunk, de nem olyan könnyű elkapni a fabriókat, mint ahogy gondolod. – figyelmeztette gyermekét az apa. A fabriókat évszázadok óta ázzok őrzik, amik vérrel és hússal táplálkoznak, ezért messze el kell kerülnünk őket. Én mindig szerettem volna ezen a helyen lakni, mert nagyon termékeny földek vannak itt. Akkor szálljunk le! – adta ki az utasítást az apasárkány.
Mikor földet értek, a sűrű bozótból egy csapat ázz rontott rájuk. Felszálltak a levegőbe, és tűzzel pörkölték az ázzokat. Ezzel annyit értek el, hogy pár ázz leesett a szirtről. Látták, hogy így nem sokra mennek. Épp ezért leszálltak a földre, és farkukkal, lábaikkal csapkodni kezdték az ellenséget.
Tüzes elkábult a cikázó szörnyektől. Már majdnem lelökték, mikor Láng felemelte Tüzest. Egy barlangban pihentek meg, amelyben nem voltak állatok. Néha úgy tűnt, mozgást hallanak bentről. Az apuka beljebb ment, és ekkor észrevette azt, amiért jöttek. Szőrös kis elefánthoz megtévesztésig hasonlító fabriókat. Elkapott párat és elrakta őket egy furcsa erszénybe.
– Megvan, amiért jöttünk! – lelkendezett az apuka.
– Akkor menjünk haza, mielőtt jön pár ázz! – felelte kábán a kis sárkány.
Felemelkedtek a magasba, és átsiklottak a táj felett, akár a madarak.
Majdnem megérkeztek, amikor egy sárkányra lettek figyelmesek, aki így kiáltott:
– Nem lehet már itt lakni annak, aki túlélte a vulkánkitörést, mert minden megrongálódott, és még szárazabb lett a vidék! – kiáltotta az ismeretlen.
– Anya, testvéreim! – kiáltott Tüzes, miközben házuk romjait szemlélte.
– Most mi lesz? – sírt Tüzes.
– Elmegyünk a Magashegycsúcshoz, és ott házat építünk! – könnyezett Láng is, és elindultak…
Így történt, hogy Láng és Tüzes a Magashegycsúcshoz költöztek, és …tán még most is ott élnek.

2016

Itt tudsz kommentelni

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.