Zsók Kati: A diógyűjtés

Gratulálunk! Bekerültél a mesekönyvbe! 2017

Egy hideg, esős őszi napon, amikor úgy hullott az eső, akár egy kismanó szitálta volna le az égből, akkor történt, hogy az erdei kisállatok diógyűjtő versenyre indultak.
Lulu, a kis szőke leány volt a verseny bírója és egyben főszervezője.
– Kedves kisállatok! Szeretném hallani, kik azok akik a versenyen részt szeretnének venni  – kérdezte érdeklődően Lulu.
– Mókus Manyi vagyok, aki jelenleg a barna odvas fa tövében lakom öcsémmel, Mókus Makival. – mutatkoztak be a kis mókusok.
– Én meg Pocok Tihamér vagyok, a pocok, aki a föld alatt rendeztem be a lakásomat, de télire átköltözöm egy meleg istállóba.
– Bendegúz a nevem, kövérke vaddisznó vagyok, és kedvenc szórakozásom a diófa tövének rágcsálása.
– Pötyikének szólít anyukám, kisegérnek születtem, dió, gyümölcs a kedvencem.
– Nos, ti vagytok a kis versenyzők, és télire szeretnétek diót gyűjteni – állapította meg Lulu. – Akkor hát induljon a verseny!
Egymás mellé állította a kis versenyzőket és egy hangos tapssal indította őket útjukra.
Mindenki gondosan gyűjtögetett, egyedül Bendegúz, a kövérke vaddisznó rágcsálgatta alaposan a nagy diófa gyökerét.
– Bendegúz, ne rágcsáld az otthonunkat – szólt rá haragosan Mókus Manyi.
– Jól van, na, bocsássatok meg, akkor a másik fához megyek – kérte a bocsánatot durcásan Bendegúz.
– Az idő lejárt, mindenki lépjen elő a dióival! – jelentette ki határozottan Lulu.

Zsók Kati rajza

A legtöbbet Mókus Manyi és Mókus Maki gyűjtötte, akik a diókat gondosan felszedték és egyenesen bedobálták otthonuk ajtaján, így nagyon sok dió elfért a nedves, odvas fa belsejében. Pötyike csak annyit tudott szedni, amennyit a kis kezecskéje elbírt cipelni, három dió volt a pici ujjak között. Bendegúz csak a fa rágcsálására figyelt, így ő dió nélkül érkezett a célba. Pocok Tihamér pedig mindenbe beleharapott, ezért kizáródott a versenyből.
– A verseny második pontja következik – hirdette ki Lulu – annak a kisállatnak, aki a legtöbbet gyűjtögette, meg kell osztania diógyűjteményét a többi versenyzővel!
Mókus Maki és Mókus Manyi boldogan szétosztották dióikat a többi kisállat között.
– Mi úgyis gyűjthetünk még télire – mondták reménykedve egymásnak a kis mókusok.
Vidámság, kacagás hallatszott ki az erdőből, amikor Lulu átadta a nyereményt, ami egy hatalmas finom diótorta volt, és együtt fogyaszthatták el.
Képzeljétek, még az eső is elmúlt, mert a napocska is megkívánta a diótortát, vagy talán a vidámságot?

LOMBHULLATÓ FÁNAK GYÜMÖLCSE,
HULLOTT LE ŐSSZEL A FA TÖVÉBE.
KISÁLLATOK GYŰJTÖGETIK,
HA BESZERZIK, TÉLEN MEGESZIK

Szerintetek mi lehet az? Találjátok ki! – DIÓ

2017 Csikszereda (Románia)